Melyik a hatékonyabb a külső hő hasznosításában a Stirling motor vagy a Thermoelem?

Hatásfokra a termoelem és a Stirling-motor is gyenge.

Egy autó hajtásához szükséges teljesítmény tizedét sem nyered belőle.

Csak példaként, a termoelemes nukleáris erőforrások előnye nem a magas teljesítmény, hanem az, hogy nagyon hosszú távon tudnak egyenletes energiát adni. Viszont az energiasűrűség alacsony.

A Stirling-motor meg csak ott ér valamit, ahol amúgy veszteségbe menő hulladékhőt használ fel, mert ott még a kicsi hatásfok is produkál mondhatni ingyen plusz energiát.

Nem akarlak elkeseríteni, de ezekkel a módszerekkel villanyautót nem fogsz hajtani.

A címkérdés sokkal egyszerűbb mint a leírásban szereplő részletezett kérdés(ek).

A hatásfoka egy Stirling motornak sokkal jobb (lehet). (5-8% vs. 20-40%)

Egy gépjármű hajtására egyik sem alkalmas szerintem a rossz teljesítmény/súly arány miatt.

A TEG cellák nem tartalmaznak mozgó alkatrész és hosszú életartamuk van és nincs szervízigényük.

A jövőben várható nagyobb hatásfokú TEG cellák fejlesztése mert a mai hatásfok nem elméletileg limitált érték.

A Stirling motor jó hatásfokkal szerintem csak nagyobb méretben alkalmazható, a teljesítményéhez képest nagy a tömege és nyilván szervízigénye is van a mozgó alkatrészek miatt. A jelentősége inkább elméleti mert közel áll az ideális hőerőgép modellhez.

Még ha volna is olyan hőforrásod a kocsin, ami elegendő energiát ad a meghajtáshoz, a szükséges TEG cellák helyfoglalása több lenne, mint amennyi akkut hurcol mondjuk egy Toyota Prius. És nem tudom, hogyan oldanád meg egy koncentrált hőforrás egyenletes elosztását ennyi TEG-re egyenletesen.

Mint fentebb írták, a hőmotor is halott ügy eme méretkategóriában.

Maga az áramtermelés mindkét módon elvileg megoldható, de praktikusabb, ha ez nem a járművön történik, hanem akkucellákat tölt és azok kerülnek a kocsiba. Így az sem gond, ha maga a feltöltési idő hosszabb, mint amennyi alatt a kocsi felzabálja (bármilyen módszerrel töltesz, ez valószínűleg így lesz).