Ha a hajózásban manapság a sebesség már kevésbé számít mint az üzemanyag fogyasztás és káros anyag kibocsájtás, nem lenne alternatíva a régi vagy a teljesen új módszereket is alkalmazni?

Ha lehetne alternatíva, akkor legalább néhány próbaüzemben működő halyó használná ezeket részlegesen. A sebesség valóban nem lényeg AZÓTA, hogy egy kellő minimálsebességet sikerült elérni. Ezt egy tanker vagy egy konténerszállító esetén vitorlákkal nem lehet elérni, ahhoz akkora vitorla kéne, meg akkora árboc, amit már fizikailag lehetetlen kivitelezni. A vitorla remekül szuperál(t) egy kétszáz tonnás favázas scooneren, azonban egy ötvenezer tonnás acéltestű, konténerekkel megrakott óriáshajót már meg sem bírna mozdítani. Ami meg már igen, az inkább az árbocot törné el még akkor is, ha az egészet edzett acélból vagy bármilyen más nagy szilárdságú ötvözetből készítenéd.

Napelemekkel ugyanez a helyzet. Meghajtásra alkalmatlanok, mert ezrede annyi áramot sem termelnek, amennyi a hajó megmozdításához szükséges lenne. Legfeljebb kisebb magánhajókat, vitorlásokat, jachtokat szerelnek fel ilyennel, hogy a motor beindítása nélkül is kapjon áramot a bárhűtő meg a légkondi. Szélturbinával hasonló a helyzet mint a vitorlával: vagy nagyon hosszú törzs kéne neki, ami instabillá teheti a hajót, vagy túl rövidek lennének a lapátjai, így csak kevés áramot tudna termelni. A meghajtáshoz azonban még viszonylag nagy méretű lapátok is kevés áramot termelnének. Ezzel ráadásul van egy nagy probléma is: pont a lapátok légellenállása lassítaná a hajót :) Ha pedig legalább annyi áramot akarnál kiszedni egy hajóra szerelt szélkerekekből, mint amennyi a hajó mozgatásához szükséges, akkor feltalálnád az örökmozgót :D

A termoelem érdekes ötlet, voltak is rá próbálkozások. Igazából a két fémfelület hőkülönbsége szolgáltatná az áramot csatlakozási pontokon. Viszont a víz és a felette lévő levegő (hajótest) hőkülönbsége annyira kicsi, hogy csak nagyon minimális áramot lehetne lecsatolni a rendszerről, annál is inkább, mivel ez az egyik legrosszabb hatásfokú "áramgenerátor". Elméletileg is csak 7% körül van a maximális hatásfoka, amit ráadásul nagyban leront a kis hőkülönbség is. Gyakorlatilag a fedélzeti világításhoz sem termelne elegendő áramot.

És akkor még mindig ott van a probléma, hogy egyszerre ezeket nem is tudod üzemeltetni. A vitorla eltakarja a napfényt a napelemek elől, ugyanezt teszi a szélgenerátor is, ráadásul utóbbi még a légáramlat erősségét is csökkenti, vagyis a vitorlának is leromlik tőle a hatásfoka (vagy a vitorla takarja ki a légáramból a szélturbinát). Ezek hárman tehát kölcsönösen ütik egymást. A termoelem meg alapból alig oszt-szoroz az egészben a már említett problémái miatt.

Ez az általad linkelt turbina 1 kw-os, durván 5 m2-es "légáram-felület" mellett. Ha ilyenből 100 darabbal szórnák meg a fedélzetet, az már komoly akadályt jelentene mindenféle esetben, amikor nem hátulról fúj a szél (oldalszél esetén is légakadályt képeznének haladási irányban, igaz, minél nagyobb a hátszél iránya, valamint a haladási irányra merőleges által bezárt szög, annál kisebbet). Tehát ha haladási irányra merőlegesnél nagyobb szögben fúj a szembeszél, annál jobban lassítaná a hajót a puszta jelenlétével is. Ugyancsak be kéne vonni őket 30 m/s szélsebesség felett a károsodás megelőzése érdekében, ilyen pedig gyakorta előfordul az óceánokon. Vagy éppen szélcsend, az sem ritka délebbi részeken. Ráadásul ott van a sóprobléma is, ezeket is állandóan takarítani kéne, különben a kiülő só egyrészt elnehezítené a lapátokat, másrészt befolyásolná az aerodinamikai kialakítást is (vagyis rontaná a hatásfokot). Ugyanezt okozza a jegesedés, amely meg az északibb hajóutakon okoz problémát.

Erre a 100 darab turbinára optimális esetben számolhatunk 100 kW megtermelt energiát. Egy komolyabb hajó dízelmotorja úgy 25-30 ezer kW teljesítményű, ami többnyire félgőzön jár, így számoljunk csak nagyon szolid 10ezer kW-ot. tehát a száz darab szélturbina optimális esetben megtermelné a hajtáshoz szükséges energia összesen 1%-át. Azonban ez még mindig csak akkor áll, ha optimális esetről beszélünk, ilyen pedig érzésre kábé csak 20%-ban állhat fenn, de számoljunk nagyon optimista 50%-ot. Így máris csupán 0,5%-ot adnának hozzá a hajó mozgatásához. Ennyiért meg egyszerűen nem éri meg vacakolni vele, megvenni, felszerelni, karbantartani, takarítani, kedvezőtlen széljárás esetén állandóan ki-be hajtogatni az összeset.

dehogynem.

és folynak is kutatások, kísérletek, vannak működő modellek és kísérleti hajók, meg utólagosan szerlehető rendszerek is.

pl.

[link]

Nem hülyeség és folynak is kísérletek ilyesmivel, mind vitorla alkalmazásával, mind pedig napelemes hajtás-kiegészítéssel.

https://www.youtube.com/watch?v=aQXp75Qt99M

https://www.youtube.com/watch?v=yHLzNL730kI

https://www.youtube.com/watch?v=q4A0B_-aQK4

https://www.youtube.com/watch?v=1K0cO31M3fw

Ebből a kupacból a napelem nagy konténerhajók esetén maximum vontatott uszályon helyezhető el, mert a rakodási felület elfoglal minden helyet.

A legerősebb, ami az általad linkelt oldalon van, az egy 3000 W-os generátor, ami cirka 4 millió forint. De lássuk, mit írnak róla:

"Mire elég 3000W/h energia, amit a szélgenerátor megtermel egy óra alatt:

1db energiatakarékos izzó 12,5 napig világit

1db 100W égő 30 órán át világit

5 óra folyamatos porszívózás

5 óra folyamatos fúrógép használat"

Ez körülbelül elég lenne a kapitány szobájának áramellátására egy ekkora hajó esetén...