Mennyi idő lenne eljutni a Földtől a holdra, és a Földtől a Marsra?

Nem lenne nagy kunszt építeni egy atommeghajtású űrhajót. Olyat, ami földkörüli pályáról indul, és marskörüli pályáig megy. Folyamatos gyorsítással és lassítással 1-3 hónap bőven elég lenne (adott fázisban, persze).

Utána egy hagyományos komppal szállnának le.

A gond az, hogy ilyen fázis ritkán van, szóval visszafelé vagy megvárnák a következőt, vagy lényegesen hosszabb lenne az út. Ja, meg még meg is kellene építeni ezt az űrhajót, és felvinni elég sok radioaktív anyagot biztonságban az űrbe.

Jól írják az előző hozzászólók. A választott pályától (Ami sohasem lehet a nyílegyenes "legrövidebb" út a célig!) és az űrhajó sebességétől függ. Meg hogy itt és ott mikor van "indulási ablak", mert egyébként várakozni kell nem is keveset.

Inkább csak a már ismert holdutazással egészíteném ki, hogy az is azért tartott 3 napig, mert olyan pályát kellett választani ami egy föld körüli sugárzási övezetet csak nagyon rövid ideig érintett. Ha ez nem számított volna akkor 1-1.5 nap alatt is odaérhettek volna.

[link]

Azt meg már meg sem említem hogy a jelenlegi technológiákkal akármilyen gyors (akár atommeghajtású) űrhajó indulna is a Marsra, jó eséllyel az űrhajósokat megölné a kozmikus sugárzás mire odaérnek! Hacsak nem néhány órás az út oda. Ami pillanatnyilag lehetetlen. A kozmikus sugárzás kivédésére illetve károsodásaira meg per pillanat nincs védő technológia és orvosság sem.

A gamma és röntgen sugarakat több méter ólom felezi csak meg.

A gyors neutronokat meg alig állítja meg valami.

A többi részecske és elektromágneses sugárzás egyszerű fémlemezekkel elektromos erőtérrel és víz tartalmú burkolattal felfogható ugyan, de ez vajmi kevés az előbb említettek ellen.

@EagleHUN:

Valaki(k) nagyon nem szeret(nek). :(

Azoknak, akik érdeklődnek, hogy hogyan is néz ki az útvonal a Mars felé:

[link]

Alapból mi is a Földdel együtt, a belső kék (jó közelítéssel) körpályán mozgunk nagyjából 30km/másodperc sebességgel. Amikor gyorsítunk még kb 3km/másodpercet, akkor a gyorsítás helyével átellenes oldalon a körpálya megnyúlik egy ellipszissé.

[link]

A gyorsítás mértékével a naptól legtávolabbi pont "beállítható", hogy pont a Mars pályáját metssze, és ha pont jókor gyorsítunk, akkor mire odaér az űrhajó, a Mars is pont ott lesz.

Látható, hogy az ellipszisnek csak a felét kell megtennünk. Ha ezt a pályát alkalmazzuk, akkor 240-278 napba telik az odaút pl. a Marsra, attól függően, hogy épp hol áll a Mars a pályáján (mert a Naptól való távolsága nem mindig ugyan annyi).

Azonban a gyorsítás során túl is lehet lőni magunkat egy nagyobb ellipszissel:

[link]

Az első pár 10m/másodperces túllövéssel akár napokat lehet spórolni.

Pedig nem írtam rosszat a 13. válaszomnál, lehet hogy pont a 13 miatt?

Legfeljebb csak egy szót hagytam ki, azt hogy az "űrben".

Nyilván itt a földön lehet több méter vastag falakat ólombéléseket és eutektikus ötvözetű acélt használni, pl atomerőművekben sugárvédelmi célból. De ezek űrhajókon természetesen használhatatlanok, túl nehezek lennének, föl se lehetne vinni gazdaságosan.

Aki nem értette vagy olvasta vissza az előzményeket az ne pontozzon legyen oly szíves!

"A választott pályától (Ami sohasem lehet a nyílegyenes "legrövidebb" út a célig!)"

Már itt nem stimmel. Mert lehet a legrövidebb út a célig. Csak pont akkor kell fellőni, amikor az űrhajónak csak egyenesen kell haladnia, hogy odaérjen. Ki lehet számolni, hogy mikor van ez az időpont.

OFF

#16:

De bizony írtál. Az állításod, hogy az űrhajósok belehalnának a sugárzásba mire odaérnek a Marsra szemenszedett butaság.

Az oda-vissza út dózisát 660 mSv-re becsülik. Ez sok, de messze nem halálos. Néhány százalékkal megnő tőle az esélyed hogy rákban halsz meg (hogy mennyivel, az kortól és nemtől erősen függ), de egyáltalán nem teszi az utazást megvalósíthatatlanná és egyáltalán nem egy vállalhatatlan kockázat. (Na jó, a NASA-nak az, de úgyse a NASA lesz első "cég" a Marson)

Egyébként nyitottam erről a témáról egy kérdést évekkel ezelőtt. A #8 és #9 alatt levő cikkek elég jó iránymutatást adnak a témában.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

"Mert lehet a legrövidebb út a célig. Csak pont akkor kell fellőni, amikor az űrhajónak csak egyenesen kell haladnia, hogy odaérjen"

Lehetne ilyen pályán is haladni, csak az sokszorta több üzemanyagba kerülne. Először is egy ilyen egyenes pályának nyilván a Nap-Föld tengely irányába kéne esnie, vagyis radiálisnak kéne lennie, különben a Nap elgörbítené. Ezért már a legelején egy 30 km/s-os "lökéssel kéne kezdődnie (ami kioltja a Föld keringése miatti érintőleges sebességet). Amikor az űrhajó a Marshoz ér, akkor a radiális pálya miatt megint csak nem lesz kerületi sebessége, míg a Marsnak igen, gondolom, ez is legalább 20 km/s. Tehát ekkor hirtelen fel kéne gyorsítani erre a 20 km/s-ra. Tehát csupán az egyenes pálya létrehozásához biztosítani kéne minimum 50 km/s-nyi delta-v-t. Ehhez jönne még a radiális irányú gyorsítás és lassítás, tehát nagyjából 70-80 km/s

Míg ha ellipszisek és körök mentén haladunk, mindez lecsökkenthető 20-25 km/s-ra.

#19

Igazad van, akkor viszont ki lehetne számítani, hogy hogy éri meg a legjobban, azaz hogy ér oda elég gyorsan, de még megfelelő mennyiségű üzemanyag felhasználásával.