Az eddigi holdra szállások miatt a Hold kimozdulhat a pályájáról annyira, hogy évi 1-2 centit távolodjon a Földtől?

Magától is távolodik.

De azért nézd meg a krátereket... nem a vakond túrta :D

Nem lendíti ki egyébként, illetve az ember elég "finoman" száll le. És ha belegondolsz ha egy repülő lezuhan, vagy robbantanak attól sem tér ki a Föld.

Jó a hold az kisebb, de nem befolyásolja, oda jóval nagyobb erő kéne (nem is kicsivel)

A föld saját tengely körüli forgása folyamatosan lassul.

A Hold által keltett árapály erőknek köszönhetően.

Miközben az energia nem vész el hanem átalakul.

Jelen esetben egy része átadódik a Holdnak, gyorsítva azt pályáján. (Másik része az energiának hővé alakul és fűti a föld belsejét.)

De ha a Hold gyorsul a pályáján akkor távolodnia is kell!

Azaz az embernek semmi köze hozzá.

Sőt jelenleg nem rendelkezünk olyan technológiával amivel erre a folyamatra valamilyen módon hatni tudnánk!

Nem olyan kicsi a Hold...Ennyi erővel aggódhatnánk, hogy nem téríti-e ki a Földet, hogy ugrálunk rajta...Vagy hogy rakétákat lövünk fel... :D Érted...

Bármilyen két test találkozásánál a tömegük aránya határozza meg, hogy mennyi sebesség adódik át. Vegyünk egy rugalmatlan ütközést.

A Hold tömege 7,35 × 10^22 kg. Ez egy elég nagy tehetetlenséget jelent.

Az Apolló Holdkomp tömege volt 14 700 kg. Ha elosztod a kettőt, láthatod, hogy bármilyen átadott sebességet 1/2 x 10^19-cel kell elosztani.

A szökési sebesség a Holdról 2400 m/s. Tehát a holdnak átadódik a felszálláskor 0,42 / 10^15 m/s .

1 év az 31 556 926 másodperc (kerekítsük 30 000 000-ra), tehát 1 cm egy évben az 1/3 / 10^9 m/s. Tehát durván 6 darab 0 még hiányzik.

Mondjuk ez még mindig kevesebb, mint amire számítottam, valaki megmondaná hogy jól számoltam-e?

Nincs ilyen, hogy egy keringő tárgyat ért egyszeri erőhatástól évi x vagy y centi folyamatos távolodás jönne létre. Ha meglököd a Holdat, új pályára áll, és amíg nincsenek "extra", azaz gravitáción kívüli erőhatások, azon is marad.

Tehát amit az Apollo-missziók löktek a Holdon, bármekkora is legyen azok mértéke, lezárt ügy. Lehet, hogy egy nanométerrel, pikométerrel vagy 10 a jóég tudja mínusz hanyadikon méterrel szélesebb pályára tettük, mint előtte volt, de ennyi. Mivel most már nem lökjük, azon a pályán marad, amin éppen van, távolodni régi sztorik emléke miatt magától nem fog.

Szép is lenne, ha egyszeri, kis lökésekkel (és türelemmel) bolygókat, holdakat lehetne elszakítani egymástól.

Érdekes dolog még amit találtam.

[link]

[link]

2011 Márc. 11-én az 1900 óta mért 5ödik legnagyobb földrengés rázta meg. Richard Gross a NASA-tól kiszámolta, hogy a Föld tömegarányának újraeloszlása miatt a Föld forgsássebessége úgy változott, hogy egy átlagos nap hossza 1,8 mikroszekundummal (milliomod másodperccel) rövidebb legyen.

Kérdésrekre azt válaszolta:

A Föld forgása és tengelye állandóan változik olyan a földregnéseknél sokkal nagyobb tényezők miatt, mint az atomszférikus szelek, óceánáramlatok, az embereknek felesleges aggódnia emiatt.

@5: jól sejted, nem stimmel a számítás, de nem elszámolás miatt (bár most fejben lusta voltam utánaszámolni, szóval akár az _is_ lehet), hanem elvi hibák miatt.

"A szökési sebesség a Holdról 2400 m/s. Tehát a holdnak átadódik a felszálláskor 0,42 / 10^15 m/s ."

Dehogyis. A Holdkompok nem egyből a szökési sebességgel rúgják el magukat a Holdtól, mint valami gigászi gépszöcskék, hanem fokozatosan gyorsulnak. Ráadásul nem is lehet ilyen direkten számítani, szintén azért, mert nem szöcske ugrik el a Holdról, hanem gázok áramolnak. Ezek pedig sok nagyságrenddel elviszik a számításaidat.

Ráadásul te feltételezed, hogy a Holdnak átadott sebesség tökéletesen sugárirányban kifelé mutató - ami aligha lesz igaz.