Otthoni elektromos hálózatban, ha egy fogyasztó üzemel, akkor a null vezetőn folyik áram, illetve van-e rajta feszültség?

Két dolgot jegyezz meg:

Feszültséget két pont között mérünk.

Áramerősséget egy vezeték keresztmetszetén mérünk.

Egyébként igen, a fogyasztón esik a feszültség (meg a vezetékeken egy kicsit.)

A csupasz nulla érintése nem veszélyes - HA jól működik minden.

A feszültségek az ellenállás arányában oszlanak meg. Normál esetben a fogyasztó ellenállása legalább 100-szor akkora, mint a vezetéké, tehát a vezetéken néhány V lehet a feszültség. Persze rövidzárlatnál más a helyzet, de remélhetőleg ott meg életbe lép a biztonságtechnika.

Fontos, hogy megértsd a különbséget a potenciál és a feszültség között.

A potenciál a mért pont és a közös pont (föld) között mért feszültség.

A feszültség két pont között mért potenciálkülönbség.

A nullvezető potenciálja mindig 0, tehát földpotenciálon van (kivéve ha valami gáz van), a fázisvezető potenciálja 230 V. Tehát a null- és fázisvezető között mérhető feszültség 230 V, ami a fogyasztó ellenállásán esik.

Egy vizes analógiával talán megérted ezt az egészet.

A víznyomás felel meg az elektromos potenciálnak, a víznyomás különbség az elektromos feszültségnek, a vízáram az elektromos áramnak.

Ugye, ha van két tartályod csővel összekötve, akkor csak úgy fog folyni a víz az egyikből a másikba, ha van nyomáskülönbség. ("Tudom, hogy az áram feltétele a feszültség megléte")

Legyen a vízcső a fázisvezető, a szennyvízcső meg a nulla.

Berakunk egy játék vízimalmot a mosogatóba, engedünk rá vizet, mik történnek ilyenkor?

1) Folyamatosan áramlik a víz befelé a vízcsövön és ugyanennyi áramlik kifelé is a szennyvízcsövön. (ebből látszik, hogy a nullán is folyik áram, mégsincs "nyomás" (feszültség) alatt)

2) A vízcsapban lévő víz nyomás alatt van, a szennyvíz légköri nyomáson van. Hol csökkent "0-ra" a nyomás? Hát, a vízimalomnál. (fogyasztónál)

3) A víz megforgatja a vízimalmot, tehát munkát végez. A teljesítmény arányos lesz a bemenő- és kimenő víz nyomás különbségével és a vízáram nagyságával. (Az elektromos teljesítmény = feszültség * áram)

Remélem minden kérdésedre választ kaptál ezzel az analógiával.

(Most már csak azt kell elképzelned, hogy a vízcsap másodpercenként 50-szer visszaszívja a vizet :)

Annyit tennék hozzá az előzőhöz hogy:

"A nullvezető potenciálja mindig 0, tehát földpotenciálon van (kivéve ha valami gáz van), a fázisvezető potenciálja 230 V. "

Azért, mert a nullavezetőt a házban lévő földelőhálózattal a fogyasztásmérőhelynél fémesen összekötik.

Ha a nullavezetőnek a benne folyó áram miatt a rajta eső feszültség okán,a földelési ponttól távolodva potenciálja megemelkedik a földhöz képest. ugyanez történik a fázisvezetőben, annak a potenciálja csökken a fogyasztóig.

Ezek értéke a vezetőkben azok ellenállásától függ. a fogyasztót mint pl ellenállást tekintve történik a potenciálcsökkenés érdemi része.

Ha a nullavezető megszakad, de a fogyasztó be van kapcsolva, a fémes kontaktus a fogyasztón keresztül nullavezető leszakadt (nem földelt, mert leszakadt a földelt részről) is a fázisvezető potenciáljára emeli (az ellenálláson nem folyik áram, így rajtuk a feszültségesés zérus).

Mindez attól függ, hogy mekkora áram folyik rajta.

Normál terhelésnél a HIBÁTLAN hálózatban nem ráz.

számolj egy kicsit.Van egy tescos hosszabbítód.Az egyszerűség kedvéért 1 ohm a benne lévő vezetékek ellenállása a (fázis vezető is 1 és a nulla is 1 ohm).

Bedugod a mérőszekrényednél lévő dugaszoló aljzatba.itt elvileg össze van kötve a nulla a földeléssel.

Az itt mérhető feszültségek a földhöz képest:nulla : 0V fázis : 230V

A hosszabbítóba bedugsz egy 2500w-os hősugárzót. Az átfolyó áram 10 amper , ami a hosszabbító vezetékein 10 volt feszültségesét okoz.(10V a fázison és 10V a nullán)

A hosszabbító végén mérhető feszültségek a földhöz képest: nulla :10 V fázis : 220V

A hősugárzóra csak 210V jut, a többi a vezetékeken hővé alakul

(a valóságban nem egy ohm a hosszabbító,csak a példa kedvéért.)