Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Mi az az test, ami volt a...

Mi az az test, ami volt a Fábry design centerben és magyar felfedezés?

Figyelt kérdés
Hol lehetne róla több infot találni. Sajnos elfelejtettem a nevét.Azt hiszem sokáig azt hitték lehetetlen ilyen alakzat.
2010. jún. 12. 16:58
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Fábryt nem láttam, de gondolom a Gömböcről van szó.

[link]

2010. jún. 12. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 dellfil ***** válasza:
100%

Keress így rá: gömböc

A lényege, hogy akárhogy teszed le, midig minden helyzetből az alaplapjára fordul. Abszolút "keljfeljancsi".

2010. jún. 12. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%
2010. jún. 12. 17:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Igen, gömböc a neve. 1 stabil és 1 instabil részből áll. Olyan, mint a zsiráf: nincs is ilyen. A NASA-nál van az egyik pasas, aki a kitalálásában segédkezett, mert a gömböc saját magától, (semmi belső súlyozástól) bármerre elmozdítják, az 1 stabil részre beáll. A különböző robotoknál vennék nagy hasznát, ami mondjuk a Marson felborul, nem válna használhatatlanná, mert vissza tudna állni a "talpára". Nagyon szuper!!!
2010. jún. 12. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:
Igen ez tényleg nagyon nagy felfedezés!
2010. jún. 12. 19:13
 6/6 anonim ***** válasza:
100%

Nem értek egyet az olyan nagy gyakorlati haszonnal ... Pont a bolygókutatás az, ahol szerintem nem fogják használni. A Gömböcnek az az egyik tulajdonsága hogy homogén, azaz egyenletes anyageloszlású. Sose néztem meg konkrétan hogy a súlypontja hogyan vándorol egy egy mozgás, helyre állás alkalmával. Gyanítom nem lehet jelentős, ha a gyártáskor már imitt-amott század milliméter pontosságú a felületkövetés. Ez azt sugallja hogy van olyan pozíció, ahol a mozgás során nagyon picit mozdul csak a súlypont. Tehát ha a felület ,amin van nem tökéletesen sík, illetve sima lehetnek gondok a talpra állásával. Ez az egyik dolog, a másik, hogy nem fognak a kutatók azzal szórakozni, hogy egy egy kutató járműnél, szondánál a lehető legjobban megközelítsék a szükséges homogén anyageloszlást, pusztán azért, hogy gömböc szerűen viselkedjen a dolog. Lényegesen egyszerűbb, és valljuk meg hatásosabb olyan kejfeljancsi-szerűt alkotni ahol az inhomogenitás váltja ki ezt a "bárhol felállok" viselkedést. Eddig is ez volt a gyakorlat, és ez nem véletlen ...


Persze ezek nem vonnak le a találmány érdeméből, de szerintem nem ez fogja megkönnyebbülten fellélegeztetni a gyakorlati alkalmazások problémáival küszködő tudós társadalmat.


maci

2010. jún. 14. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!