Milyen módokon alkalmaztad a matematikát az életedben felbukkant problémák megoldásához?

Hát ezt elmondani sem tudom, annyi mindenhez jól jön. Munkámról nem is beszélve, mert ott aztán dögivel. De maradjunk az otthoni témáknál.

Ha már bringa szóba került, készítettem egy excel táblázatot, ami kerékméret és lánckerék fogszámok alapján megadja az ideális pedálfordulathoz tartozó megfelelő áttétel-választást és az ahhoz tartozó sebességeket. Mondjuk ez aztán nem egy nagy matematika.

Geometriai számításra már ezernyi alkalomból volt szükség, a szögfüggvények közel olyan jó barátok ,mint a gugli.

De volt már rá példa, hogy szélsőérték-számítás kellett valamihez, vidáman elderiválgattam rajta.

Hirtelen nem jut több eszembe, de nem azért, mert nem használom, hanem mert annyit, hogy nem tudok mit kiválogatni. A matek és fizika is napi szinten hasznos része az életemnek.

A fizika apróságokban is. Csak az utcán sétálva, mindenről, amit látok, gyakran valami fizikai téma ugrik be.

Csak egy apró példa.

Pár éve Pesten vezetve a kocsisor villamossínes szakaszon haladt, elég jó tempóval, de megláttam, hogy a sor elöl megtorpant és a kocsik előttem egyre hirtelenebben fékeznek, ahogy a reakcióidejük miatt egyre rövidebb idejük volt kapcsolni. Észrevettem, hogy az előttem haladó kocsi két kerékkel a bitumenen, de kettővel a sínen fut. Abban a pillanatban húztam is a kormányt, hogy én ne legyek sínen és tükörbe nézve és látva, hogy mögöttem van fékhossz dögivel, nyomtam is az izmos féket, mert tudtam, hogy az előttem haladó keresztbe fog állni az eltérő súrlódás miatt.

Meg is tette, ahogy illik, még át is csúszott a szembesávba és koccant. Addigra én már meg is álltam.

Utólag gondoltam bele, hogy az egész folyamat gyakorlatilag erőábrák, súrlódás, gyorsulás, tömegközéppont, pályagörbék képében futott le a fejemben.

Alapból elég elemző látásmódom van, ez az elemző gondolat meg mi másban futhatna, mint matek meg fizika.

Sokféle módon. Azt nem írom le, hány helyen, mert nem az volt a kérdés. Szóval van, hogy direkt ki kell számolnom valamit. Régen papíron, ma géppel. Aztán van, hogy alaposan meg kell fontolnom, ehhez már nem szimpla képletek, hanem a matematikában való jártasság szükséges. Gyakori, hogy a matematikai gondolkodásmóddal lehet megérteni problémákat, rájönni mi összetartozó és mi különválasztandó. És sokszor egyszerű (a hétköznapi problémára irányuló) gondolatok során öntudatlanul alkalmazok matematikai gondolkodásmódot (precizitást). Anélkül talán hozzá se tudnék kezdeni. A matematika kellő ismerete életmóddá válik, amit el sem hisz az, akinek ez nem sajátja.

De például (áttételesen) ide tartozik az is, hogy a matematikában megszokott "nem elhisszük, hanem meggondoljuk" szemlélet alapján fontolunk meg változatos, akár világnézeti vagy politikai kérdéseket is, és jutunk olyan álláspontra, amire mások nem tudnak. Persze az alkalmazás nyilvánvalósága és fontossága rendkívül eltérő, gyakran keveredik is más területek szemléletével (mint például fizika, biológia, de akár művészetek).

Nem tudok elképzelni minőségi életet e szemléletmód nélkül. Boldog életet igen, de ott más szabályok érvényesülnek.

"Nem tudok elképzelni minőségi életet e szemléletmód nélkül."

Talán ebben a mondatban van a lényeg.

Az, hogy egy megfelelő tudományos tudás lehetőséget ad egy arra alapuló szemléletmódra, sokkal inkább ez a fontos, nem az, hogy magukat a tudományos képleteket hányszor kell alkalmazni.

A tudomány megtanít a megoldandó problémákat megfelelő absztrakcióval modellezni magunkban és azzal lehet a legbiztosabban megoldást találni rájuk.

Én mérnökként minden nap használom. Sokszor a megtanult "levezetések" eredményét (és közelítő megoldásait), sokszor hozzá kell "nyúlni" az eredeti diff. egyenlethez. De számtalan esetben akár otthon is használom.

Konkrétan tegnapi "vacsora" probléma: savanyúság recept 5 liter vízhez adjál hozzá 3 dl 10%-os ecetet, de nekem csak 2 liter víz kellett, és 20%-os ecetem volt otthon, hogyan keverjem, hogy azt kapjam ami a receptben van.

Az átlagos diákjaimmal az aránypár elég a kémia tanításhoz.

A nem átlagosaknál meg szükség van a differenciálegyenletekre is...

#9: Voliá. :D

És ha csak egy 5 és egy 3 centes poharad van a kiméréshez, mérleg nincs?