Miért van tömegvonzás?

"Még egy dolog:

keressük a sötét anyagot.

Feltételezzük, hogy ez a mi világunkban levő, valamilyen különleges anyag.

Ez lehetséges, de van egy másik megoldás is:

lehetséges, hogy ez egy MÁSIK világban levő anyag.

A világok között valószínűleg csak a gravitáció terjed, semmilyen más hatás nem."

Ez a teória az én fejemben is megfordult, mivel a 3 feletti térdimenziók fizikájáról nem tudunk semmit, de erősen gyanús, hogy a gravitáció NEM 3 dimenziós hatás, hanem minimum 4.

Viszont dimenziók közti áthatás esetén kölcsönösnek kéne lennie a vonzásnak. Hacsak tényleg nem teljesen más fizika van "odaát".

"Azért van, mert Isten így teremtette meg a világot."

Eddig oké, de akkor azokat a fizikai törvényeket teremtette ő, amik miatt van gravitáció. És akkor a miért kérdés továbbra is jogos.

Nincs olyan tudományos kutatás, amitől elvenné a mélyebb vizsgálat értelmét, hogy esetleg isten teremtette a világot.

A vallásosok tekinthetik úgy, mint a teremtő remek tervének mélyebb megértése a cél.

"kölcsönösnek kéne lennie a vonzásnak"

Ha létezik mellettünk egy világ, akkor az biztos, hogy nincsenek benne égitestek, mert azt könnyedén kimutatnánk.

Még azt is el tudom képzelni, hogy a sötét anyag kutyaközönséges anyag a másik világban, ahol viszont olyanok a törvények, hogy képtelen összeállni.

Dávid Gyula említett pár olyan dolgot, ami ilyet idézhet elő: pl. az erős és a gyenge kölcsönhatás aránya, stb.

Akár az is lehet, hogy még atomok se léteznek ott.

Vagy egyszerűen túl meleg van ott, és pl. nincs inflációs szakasz, így hirtelen lehűlés se.

A miért kérdése a természettudományokban nem igazán értelmezhető. Még úgy „minek a következményeként” értelemben igen, de úgy összességében nem. A természettudományok a világ jelenségei között keresnek összefüggéseket. Van egy „m” tömeg, az „a” gyorsulást szenved el valaminek ütközve, ezzel egy időben meg fellép egy „F” erőhatás. A fizika meg feltárja ezek között az összefüggéseket: F = m*a.

A gravitációval is ez a helyzet. Vagy egy „m₁” és egy „m₂” tömegű test, a távolságuk „r”, akkor közöttük van egy vonzó irányú erő, aminek a nagysága F = G * m₁ * m₂ / r². Newton ennyit mondott a gravitációról. Előtte filozófusok, az ókori tudományok – amik ma értelemben sok tekintetben igen, de sok tekintetben nem felelnek meg a tudományosság kritériumainak – aztán próbáltak erre „magyarázatot” adni. Newton nem tett ilyet, egyszerűen leírta, hogy mi mivel és hogyan függ össze. Hogy aztán ezt az összefüggést hogyan interpretáljuk, milyen „történetet”, „mesét” körítünk hozzá, pl. hogy a tömeggel rendelkező testek vonzzák egymást, azt más tészta, de ez már csak interpretálása annak a képletbe foglalható fizikai összefüggésnek, ami a testek különböző tulajdonságai között fennáll.

Ilyen szempontból a miért van gravitáció kérdése pont annyira értelmezhetetlen a tudomány szemszögéből, mint az, hogy miért van elektromos töltés, miért van elektron, miért van elektromágneses sugárzás – fény –, vagy úgy általában miért van bármi is. A tudomány megpróbálja a feltárt összefüggések mentén interpretálni azokat, de úgy alapvetően ez nem egy megválaszolható kérdés.

Nyilván az is igaz, amit előttem leírtak, hogy a relativitáselméletben a gravitáció a téridő görbülete, de nyilván akkor ugyanúgy feltehető a kérdés, hogy mitől görbíti a tömeg – meg még pár tulajdonság – a teret, miért pont úgy, stb…

Amúgy szoktam ezt játszani, hogy valamiről felteszem a „miért” kérdést, majd a válasz után megint, majd megint. A vége mindig az, hogy „kussolj már” :-)

- Esik az eső?

- Miért?

- Mert hidegfront van.

- Miért van hidegfront?

- Mert ez az időjárás része.

- Miért van időjárás?

- Mert a Napból kapott energia nem egyenletesen oszlik el a Földön, így kiegyenlítődésre törekszik, és azért van időjárás.

- Miért süt a Nap?

- Mert benne hidrogén atomok fuzionálnak, ami energiafelszabadulással jár.

- Miért?

- Mert a fizika törvényeiből ez következik.

- Miért?

- Mert sajt. Nincs neked más dolgod?

Ez a kérdés még a tudomány határterületén is kívül esik. A tudomány készít egy matematikailag használható egyenletet pl. a gravitációról, de azt nem tudja miért van. A tudomány nem tud miértekre választ adni, csak azt méri meg ami történik és kidolgoznak rá matematikai egyenleteket. Azt sem tudják miért van gravitáció, csak ismernek egy számítást a történésre.

Ha jobban belegondolunk megnézhetjük a tömegvonzást is mint a kérdésben. Az elnevezése is a tömeggel kapcsolatos és a számítása is. De ettől még egyáltalán nem biztos, hogy a testek tömege csinálja konkrétan a gravitációt, mert lehet valami más is az, de aránylik a tömeggel.

Ezért mivel arányos a tömeggel így számolható is a tömeggel arányosan. Csak ezért nevezik tömegvonzásnak, mert a tömeggel van egy arányossága amivel számolhatnak, de azt konkrétan nem tudják, hogy a tömeg csinálja-e.

Ja.

Csak ez egy ezoterikus felvetés.

A tudomány szempontjából teljesen értelmetlen és érdektelen.

Sokan említettétek a sötét anyagot, amiről valóban keveset tudunk. De szinte senki sem említi a sötét energiát, amiről még kevesebbet tudunk ugyan de ebből a kevésből legalább 2 dolog fontos ebben a témában számunkra itt.

Mégpedig az egyik az hogy sokszor annyi részét teszi ki az univerzumnak mint a sötét anyag (ami maga is sokszorosa a látható/érzékelhető anyag mennyiségnek).

A másik része hogy a sötét anyaggal ellentétben ez nem gravitációs vonzást fejt ki, hanem valami módon szétfeszíti az univerzumot, az anyag és a sötét anyag is távolodik egymástól ennek hatására. (Szándékosan nem írtam taszítást, lehet hogy az, lehet valami más miatt viselkedik így, de egyszerűen nem tudnak róla többet mondani.)

Másrészt a sötét anyaggal kapcsolatban is pár előző nem teljesen azt írta le amit már valóban tudunk róla.

Ugyanis azt már sikerült kimutatni hogy az itteni nagy tömegek (galaxisok) és a sötét anyag (tömegei) csoportosulásai egymás körül gyűlnek össze. Tehát a galaxisok és a sötét anyag csomósodások egymás árnyékai. Nem teljesen mozognak egyszerre, viszont követik egymást.

Ezt pl galaxis ütközéseknél figyelték meg.

Azt viszont hogy "odaát" milyen koncentrált formában van ez az anyag vagy szétszórt és valóban "nem tud tapadni" önmagához, ez nagy kérdés. Nem tudom erről sikerült -e már bármely tudósnak hiteles infót szereznie. Ha igen linkeljétek pls.

Az sem biztos hogy helyes így hivatkoznunk rá hogy "odaát" van a sötét anyag. Erről sincs sem megerősítő sem cáfoló bizonyíték. Szóval még kiderülhet hogy pont a mi univerzumunknak a 100%-os része és nincs semmilyen párhuzamos univerzumhoz köze. Utóbbi persze hangzatos és szép gondolat, csak semmi nem bizonyítja.