Mi alapján határozták meg régen, hogy az 1cm 1cm hosszú lesz és nem mondjuk 2,54, mint az inch?

Eredeti definíció szerint 1 méter a Föld hosszúsági körének a 1/40 000 000-od részével egyenlő. Ez a definíció ideig-óráig megfelelt, de a fejlettebb tudomány és az SI mértékegységrendszer azért ennél pontosabb, és állandóbb definíciót követelt meg, így kötötték végül a vákuumbeli fénysebességhez, ami egy természeti állandó.

Azért pont a fénysebesség 1/299 792 458-része, mert ez egyenlő az eredeti definícióval.

A kérdezőnek abban igaza van, hogy tulajdonképpen bármilyen hosszt is definiálhattak volna, tehát lehetne ma valami - a hüvelykhez hasonlatos - hosszúság az SI alapja, és mondjuk lehetne az, hogy a 12-es számrendszer helyett 100 hüvelyk legyen egy hektohüvelyk vagy valami.

Annak, hogy ez miért nincs így, több oka is van. Az egyik ok, hogy az SI-t a franciák találták ki, tehát miért is lenne hasonlatos az angolszász mértékegységhez. (Mármint nem arról van szó, hogy a franciák dacból nem használták a zseniális angolszász rendszert, hanem arról, hogy nem tudhatták előre, hogy 200 év múlva majd a hülye amcsik miatt hüvelykben mérjük a TV-t.)

Szóval a franciák törekvése az volt, hogy mindent valamiféle természeti állandóra vezessenek vissza. Ebből amúgy elég kevés volt, de az időmérés miatt a másodperc ezek közé tartozott. (A másodperc sem egy kőbe vésett dolog, de ahhoz nem akartak hozzányúlni. Úgyhogy az megmaradt a nap 1/86400-ad része, azaz lényegében a nap 1/24 része az óra, annak 1/60-a a perc, annak 1/60-a másodperc. No nem mintha amúgy nem próbálták volna az időmérést is megreformálni, pl bevezették a 10 hónapos évet, de ez elbukott a nép ellenállásán.

Viszont az teljesen logikus ötlet lett volna, hogy akkor kössük az alap mértékegységeket vagy a vízhez (Celsius fok: víz fagyása és forrása közt 100 egységre beosztva), vagy kössük őket a másodperchez. Ugyan a víz az egy teljesen mesterséges ötlet (lehetett volna bármilyen anyag), de mivel midnenhol ott van és könnyű vele bánni, alapvetően jó ötletnek tűnt. És amúgy is, valamit választani kellett, lehetett volna a vas vagy akármi, de a víz lett.

Az ingák kilengési sebessége függ a hosszuktól. Az egy másodperces inga az pont egy méteres, így adta magát az ötlet, hogy legyen a hosszmérték alapja az 1 másodperces inga hossza. Úgyhogy az egy méter azért egy méter, mert az ekkora inga leng egyet egy másodperc alatt.

Ez a definíció jó ötlet is volt addig, míg ki nem derült, hogy az inga hossza mellett egy kicsit a földrajzi pozíció is számít, tehát a másodperces inga nem midnenhol pontosan egy méter (amúgy az eltérés igen kicsi). Akkor mondhatták volna azt, hogy legyen a másodperces inga Párizsban mért hossza az egy méter, de ez valamiért nem volt elég tudományos nekik vagy a fene tudja, úgyhogy azt mondták, hogy akkor legyen a párizson áthaladó meridián hosszának a negyvenmilliomod része.

De hogy jött ez a 40 millió, amikor imádták a 10-es 100-as stb kerek számokat? Hát úgy, hogy igazából az északi sark és az egyenlítő közti szakasz tízmilliomod része volt a definíció (azaz ténylegesen kerek számot használtak), csak a negyedkört vették alapul, ami technikailag azonos a teljes kör 40-milliomod részével.

Az így kapott szakasz tehát már független a másodperc ingától, de mégis megfelel ugyanannak a hosszúságnak.

A méter meg a víz alapján pedig már könnyen lehetett kg-ot meghatározni, tehát volt idő, hossz és tömeg. A Kelvin a mai napig a Celsius alapjain nyugszik, csak a kezdőpontját tolták el, szóval hőmérséklet mérés is a víz tulajdonságaira alapul.

Nem, a kötél anyagától, sem a fej súlyától nem függ az inga periódus ideje (elvileg). Gyakorlatilag ha a kötél elég súlytalan (haj, cérna, damil), és a súlynak jelentéktelen a légellenállása, akkor mindegy hogy mekkora súly milyen kötélen van, csak a hossz számít.

A másodperc az pedig egy sokkal régebbi találmány, már a 16. században voltak mechanikus órák másodperc alapon. A másodperc amúgy elég közel van a nyugalmi pulzushoz, úgyhogy mondhatjuk hogy "adja magát", ráadásul a 12-es számrendszer (a 60-as osztások miatt) végig ott húzódik benne, úgyhogy alapvetően illik a középkori rendszerbe. Sokkal régebbi dolog mint az SI.