Egy könnyű tartályban Minnél nagyobb nagynyomáson gyüjtünk össze metángázt vagy héliumot, akkor ezzel arányosan annál több felhajtóerőt is eredményez?

Nem, épp ellenkezőleg. A palackra két erő hat: a külső közeg kiszorítása miatt a felhajtóerő felfelé, és a benne levő anyag tömege miatt a saját súlya lefelé.

Ha a palack mérete - külső térfogata - fix, akkor az is fix, hogy mennyi közeget szorít ki. Tehát a felhajtóerő állandó.

Ha belülre több gázt zsúfolsz össze, akkor annak a súlya nehezebb lesz, tehát nagyobb lesz a súlya, mint a felhajtóerő és nem emelkedik föl a palack.

Egyébként extrém esetben a tenger fenekén is lennmaradhatnak gázbuborékok. Sőt, vannak is metánbuborékok a tenger mélyén. Azért nem jönnek föl, mert odalenn akkora a nyomás, hogy a metángáz sűrűsége nagyobb, mint a vízé, így kisebb tömegű vizet szorít ki, mint a saját tömege.

Az egyes válaszoló tökéletesen megválaszolta a kérdést, viszont az utolsó bekezdésben írtakkal nem értek egyet. Nem hiszem, hogy a metán a nyomás növelésével nagyobb sűrűségű lehet, mint az azonos nyomású víz. A folyékony metánnak is csak fele akkora a sűrűsége (-162 °C-on), mint a folyékony víznek.

[link]

Valóban van a tenger mélyén metán, több formában is metán. Talán az 1. válaszoló a metán klatrátokra (más néven metán hidrátokra) gondolt. Nagy nyomáson (és alacsony hőmérsékleten) a víz olyan szabályos szerkezetet tud felvenni, amelybe be tudnak illeni a metán molekulák, és így egy szilárd anyag jön létre. Azonban ha lecsökken a nyomás (vagy megemelkedik a hőmérséklet), felszabadul a metángáz.

[link] _clathrate

[link]