Miért nem vált Kánaánná a Föld a XIX-XX. századi döbbenetes technikai fejlődések nyomán?

#10:

Így van, sőt valószínűleg a nagyüzemi, gépesített mezőgazdasági munkát is. A kényelmi oldalát nyilván tudnák értékelni, de emellett úgy éreznék, hogy "kizökkent a világ rendje".

A mai élettempó sokkal pörgősebb. Még falun is, városban meg főleg.

Stressz-szint? Nem tudom.

Ma nem kell félni, hogy megbotoznak azért, mert nem veszed le a kapod időben az uraság előtt vagy hogy éhen halsz, ha elfagy az őszi búza.

De ezer dolog miatt meg tényleg percenként nézed az órád, amilyen anno az átlagembernek nem is volt, nem is számított.

Tényleg nem nagyon lehet egyértelmű általános plusz-mínuszozni a régi és mai élet különbségét.

Hiába született sok technikai vívmány, ezek használata is pénzbe kerül. (A gyártóknak és kereskedőknek kánaán volt.)

Az "alapvető problémákat" nem a megfelelő technikai környezet hiánya okozza, hanem mi magunk. Például mindegy, mit kapunk, mindig a jobbat keressük, soha nem lesz elég jó. (Ebből élnek pl. az elektronikai cégek, vagy a divat üzleti világa.) A modernizációval egyre több impulzust is kapunk, elég az információ-technológiákra gondolni. Ezt egyszerre igényeljük és egyre jobban terheljük magunkat vele. A természetes közegünből is egyre jobban kiszakadtunk, ahogy átkerültünk a gazdaság által létrehozott környezetbe, ez is egyfajta nyomás. (Ehhez a pszichológusok és szociológusok értenek jobban.)

"Miért kell sok embernek 2020-ban is annyit (ha nem többet) dolgozni, mint 1900-ban egy földművesnek?"

Ha nem is többet, de azért kell dolgozni, mert a mi munkaerőnk tartja működésben azt a gazdaságot, ami előállítja az általad említett javakat. Alapvetően nem sokat változott a világ. Ugyanúgy munka alapú a társadalmunk és a gazdaságunk, ugyanúgy meg kell dolgozni azért, amit szeretnénk elérni. Ezen nem a mérnöki tudományok fognak változtatni. :(

Miért kell a toronyórát összehasonlítani egy digitális, fél centis időmérővel? Mert körülbelül erről szólnak az elemzések. Abban a korban volt egy fejlettségi szint ls ma is van egy. Az igazi kérdés az lehet, hogyan áll az akkori élet színvonala összevetve az akkori fejlettséggel, valamint a mai.

Azonban ezek megválaszolása után sincs válasz a kérdésre. Nevezetesen, miért nem hoz a fejlődés életszínvonalbeli (egyenletes) javulást?

A válasz elég komplex. Egy könyvből szoktam idézni. Az USA-mexikói határon van egy kisváros. Valójában régen volt egy kisváros, most kettő, mert kettészeli az USA-mexikói határ. A mexikói oldal koszos, lepukkant, ahol az emberek nagyon rosszul élnek. Az USA oldal modern, tiszta, elegáns, és jól élnek benne. Pedig ez egy nép, nem nagyon van keveredés se, soknak közeli rokona van a másik helyen. A helyzet szinte megmagyarázhatatlan - látszólag. A magyarázat azonban egy szó: intézményrendszer.

A meglehetősen vastag könyv a világ népeit veszi sorra, és részletesen elmagyarázza, nagyon rövid idő alatt miként változtat meg társadalmakat az intézményrendszere. A kérdésre is ez a válasz. A fejlődés eredményei eltorzultka a torz intézményrendszer miatt. Sőt - mondom én - a világ mai problémái is ebből fakadnak.

Akit érdekel, megtudhatja Acemoglu-Robinson Miért buknak el nemzetek című könyvéből. Tööbb, mint 450 oldal, plusz az értelezések, hivatkozások.