Gravitáció kiváltó oka nem téridő- görbület, hanem: Inkoherens elektromágneses gyorsulás?

#20

Az új tűzpiros kínai zoknim erősen festékszagú. Ráadásul egy tök sötét szobában a színe sem látszik. De azt kell mondjam, hogy az egyik meghatározó tulajdonsága, hogy festékes. Még meg is fogja (=elszínezi) a dolgokat.

Színe és szaga vajon felcserélhető? Bármelyikük a festékességről, mint tulajdonságról leválasztható?

Ha egy érmének két meghatározó oldala van a térben, akkor az asztallapon már csak egy marad? A másik megszűnik?

Az érme két oldala, a zoknim színe és szaga egymással felcserélhető dolgok?

#22

Nem teljesen értem, hogyan jön ez ide? A Föld nincs Faraday ketrecben, állítólag mégis esik (tömegarányosan) az alma felé...

Amúgy mi az az inkoherens elektromágneses gyorsulás? (Engem is érdekelne...)

Jó a kérdés kérdező!

Fogadni mernék, hogy sokan megint nem értették miket irogatok (pl. a festékes zokni stb.)

Lebutítom értelmezhetőre. Az elméletileg töltéssemleges dolgokra szintén hat a gravitáció... és? Az elektromos mező meg vonzást gyakorol ellentétes töltésű dolgokra, úgy, hogy a mező tömege mennyi is?

Ez a két hatás (elektromágnesesség és gravitáció) ugyanannak a jelenségnek két egymástól elkülöníthető, de akár együttesen is megjelenhető formája. Kb. mint az érme két oldala.

#26

Ami akár jogos is lehet, ugyanis nézőpont függő. Ahogy az érme két oldalát is tekinthetem két külön dolognak pl. érmedobáskor. De attól még létezhet a kétoldalú érme is.

Szerinted a probléma megoldásához elégséges feltétel, ha valaki bizonyítja a gravitáció töltés jellegét, azaz ha pl. a gyakorlatban talál negatív tömegű dolgot? (Csupán azért kérdezem, mert ez a gyakorlatban már megtörtént, csak nem vették észre. Ahogy Einstein is elmagyarázta - nyilvánosan és közérthetően, hogy mi is az érme (azaz a gravitáció), csak senki nem értette...de az én megközelítésem is az ő "rejtett állítását" - módosított formában - jósolja.)

"Ha az összes lehetséges magyarázatot már kizártuk, és csak egy lehetetlen magyarázatunk maradt, akkor az az igazság."

(Sherlock Holmes - Sir Arthur Conan Doyle egyik regényalakja)

"A végtelenül nagy azt jelenti, hogy minden nagy dolognál van még nagyobb, de soha sincs legnagyobb. A "Prokopf megközelítés" önmagára vonatkoztatott logikai tere végtelenül nagynak tekinthető."

(Én)