Egy filozófus milyen iskolát végzett, és konkrétan mit csinál, miből él?

Hamvas Béla filozófus például raktáros volt.

Hogy valaki filozófusként híres, filozófiai könyveket, cikkeket ír, nem azt jelenti, hogy abból is él. Hasonló sok művésszel is előfordul.

Érdemes szétszálazni a fogalmakat. A filozófus előtt nézzük meg, mit jelent az, hogy valaki táncos?

- Elsősorban táncos az, aki szeret is, tud is, meg szokott is táncolni.

- A táncos másrészt lehet egy végzettség, valaki elvégezheti a Magyar Táncművészeti Egyetem valamelyik szakát, és akkor lesz mondjuk egy táncművész vagy egy koreográfus diplomája.

- A táncos harmadsorban lehet egy szakma, ha valaki ezzel keresi a kenyerét.

A három nem feltétlenül függ össze, nem következik feltétlenül egyik a másikból.

A filozófussal is ez a helyet. Lehet valaki filozófus bármiféle végzettség nélkül, ha őt érdeklik a filozófia kérdései, vannak ezen a téren mélyebb ismeretei, időt, energiát szán arra, hogy megismerje különböző korok filozófusainak a gondolatait, esetleg maga is leírja – akár könyvben, akár egy kommentben – a saját meglátásait valamilyen filozófiai természetű témában.

Persze lehet, hogy valakit annyira érdekel a filozófia, hogy elvégez egy egyetemet is.

De ez nem jelenti azt, hogy valakinek ez is a szakmája, viszont lehet hasznos a szakmájában, ha vannak filozófiai ismeretei is. Lehet valaki történelemtanár, akit érdekel a filozófia is, esetleg elvégez egy ilyen képzést, hogy a történelemről szerzett ismereteit filozófiai megközelítéssel is színesítse. De lehet valaki fizikus, akit mondjuk érdekel a tudományfilozófia, az ismeretelmélet vagy a lételmélet. Lehet valaki cégvezető, aki erkölcsi tartalommal is bíró döntéseket hoz a munkájában, ezért érdekli az erkölcsfilozófia.

Meg az is lehet, hogy valakit a munkájától teljesen függetlenül érdekel a filozófia, nem szándékozik a filozófiáról szerzett ismereteit a munkájában hasznosítani, a filozófia iránti érdeklődése nem a munkájából fakad.

A táncos példa kiváló. A középkorban még lehetett valaki polihisztor önképzéssel. Ma nem lehet. Nem lehet valaki filozófus végzettség nélkül. De ettől még foglalkozhat azzal, és tarthatják filozófusnak. De nem az. A filozófiai érdeklődés, a filozófia tanítása, a filozófiai gondolkodás és a filozófia művelése ugyanúgy mind különböző dolog.

De mi a filozófia? Az emberiség mióta eszmél, vizsgálja a világot. Minden korban van az ismereteinek egy határa, inkább korlátja. Ma már a világról való ismereteink rendkívül szerteágazóak, rendkívül sok területe van a tudománynak. Még egy szakmán belül is. Valaki például matematikus. Akkor bármely részben képes újat alkotni? Szó sincs róla, csak igen csekély részében. Viszont jobban megérti, átlátja a matematika a többi ágát, mint a nem matematikus.

Amikor egy terület az ismeretei határát vizsgálja, rengeteg problémába ütközik. És ez így van minden részterülettel. Aki ilyesmikben mozog, nyilvánvaló számára, hogy sok határterületet, vagy akár látszólag teljesen más területet is át kell tekinteni, különben nincs esélye. De merre induljon? A diák számára a matematikában nyilvánvalóan egyenes út vezet a természetes számoktól a komplex függvényekig, a kombinatorika vagy valószínűségelmélet bonyolult összefüggéseiig, vagy éppen a káoszelmélet zavaros tételeiig. Már mások kitaposták előtte. És leírták, kiforrottan. Ám az ismereteink határán nincs iránytű, nincs út, nincs támpont se. Ekkor kell egy másik szintre lépni. Ahogy mondani szokás, hátrébb lépni, hogy lássuk a fától az erdőt. Az ókori görögök nagyon messzire jutottak az anyag megismerésében, amit nem tudtak - hogy kerek legyen - pótolták egy átfogó gondolattal, így jött létre a materialista világkép. Ami nem egyeztethető az istenekkel. Sebaj, létrejött az idealizmus. Ahogy a világ egyre többet tudott, úgy egyre kifinomultabb idealizmus. Aztán ezek is kezdtek tagolódni, egyre több nézetrendszer jött létre.

A filozófia szemlélet. Rendszer, amely egy vagy több tudományterület, vagy akár gondolkodásmód még meg nem fejtett dolgaiban próbál iránytű lenni. Minden szemléletmód- ha helyesen alkalmazzák, határait át nem lépik - tud segíteni valamely tudományág elöbbre jutásában.

Amíg valamely terület dolgaiban biztos tudásunk van, könnyű ott rendet teremteni, könnyű kategóriákat (iránytűt) alkotni, hogy a rengeteg ismeret ne egy kaotikus adathalmaz, hanem egy rendezett "könyvtár" legyen. Ahogy közeledünk ismereteink határához, egyre nagyobb a rendetlenség, a káosz, a nem rendezhető adattömeg. Mert a rendezéshez kellene még valami ismeret, ami nincs. Ekkor jön a filozófia, amely minden részletben meglátja a lényeget, fontosat, meghatározót, ezáltal kategóriákat képes alkotni - előre. Ez a képesség a szemlélet, amelyet a filozófia létrehoz és irányztűként ad a tudománynak a továbblépésre.

Cogito ergo sum! Mondta Descartes. Akkor mondta, mikor már elég sok ismeret összejött ahhoz, hogy vitatkozni lehessen, az érzékszerveink valóban igazat mondanak? Az a világ amit látunk, vagy valami más? A vitának nem volt kiútja. Descartes alkotott egy szemléletet, amely - ha következetesen alkalmazzuk - választ ad a vitára, elismeri az érzékszerveink tévedési lehetőségét, ugyanakkor megmutatja, ebből nem következik, hogy a világ virtuális. Sőt!

A filozófus, ha alkotni akar, mondjuk olyan szinten mint Gauss, Heisenberg vagy éppen Harsányi János, akkor nagyon sok terület problémáit kell ismernie, hogy azok szintézisével valami újat, eligazítót tegyen az asztalra.

De lehet valakinek ilyen irányú érdeklődése, sok sok ilyen témájú szakkönyvön, a filozófusok munkásságán átrághatja magát, és viszonylag jól megérthet egy nyelvezetet, azon át problémakezelési módszertant.

Filozófus pont annyira nem mindig ilyesmivel foglalkozik magas szinten, ahogy egy Nobel díjas fizikus sem. Taníthat egyetemen. Rendezhet tudományterületi problémákat kutatóintézetben. Írhat cikkeket aktuális témákról. Gerjeszthet vitákat érzékeny témákról, megoldásuk érdekében. Felhívhatja a figyelmet téveszmékre. Sok egyebet is tehet. Ezeknek a tevékenységeknek mind van intézetük, egyetem, kutatóintézet, média és számos más hely, ahol normál fizetést adnak. És persze szakérthet. Olyan esetekben, amikor szemléleti kérdés, hogy több lehetséges, ám kritikus és drága megoldás közül mit kell és érdemes választani. A filozófus ugyanolyan ember, mint más, van kiváló ám ágrólszakadt, van tisztes megélhetéssel rendelkező és van élelmes, aki különleges tudását képes nagyon bőségesen kamatoztatni.

Egy filozófus többnyire humán egyetemen végez filozófia szakon, vagy bármely más egyetemen bármely szakon, vagy éppen újságíró és e téma különlegesen érdekli. Filozófus a téma iránti erős érdeklődés, ilyen irányú belső igény nélkül, továbbá igen hosszú, sokirányú érdeklődés és munka nélkül nem lesz senki, legfeljebb jól el tudja adni magát. Magyarországon jelenleg elég sok filozófusnak nevezett személy él ilyen olyan jövedelemmel, ők e terület különféle ágait művelik, elsősorban alkalmazzák a filozófia ismereteit. De a szakmának új gondolatot adó, a szó igazi értelmében alkotó személyt egy kézen meg lehet számolni.