Vajon mi lehet az oka annak, ha valaki egy mérnökcsapatba belehelyez egy filozófust, bölcsészt?

Egy ilyen képzettségű embernek még véletlenül sem az a dolga, hogy besegítsen egy konkrét szakmai tervezésben.

Minden szakmai csapat előbb utóbb belevész a saját szakmájának gondolatvilágába. Ez egy idő után egysíkúvá teszi a gondolkodást, akarattalan automatizmusok lépnek fel, ezáltal egy konkrét szakmai feladatot nem a meggondolás, hanem a rutin visz a megoldáshoz - ami akár nem is megoldás. Ha egy ilyen csapat időről időre arra kényszerül, hogy más nézőpontból lássa a világot és főleg saját szakmáját, akkor nyitott marad a gondolkodása, nem gépiesedik el, ezáltal sokkal hatékonyabb, szellemesebb, egyénibb megoldásokat talál. Ez ekkora versenyben hovatovább fontosabbá válik, mint maga a tervezés. Mert huszadiknak megcsinálni ugyanazt semmit sem érő, viszont ha első és egyedi, akkor - egy darabig - kincset ér.

Megjegyzem, a mai vállalatvezetők hasonlóan egysíkúan gondolkodnak, ezért a zömük meg sem érti a problémát, nemhogy kezdni tudna valamit vele.