Tanulási módszerek?

Mindenkinek egyéni módszere van az adottságaitól és ismereteitől függően. És ami egyiknek eredményes, korántsem biztos, hogy másnak is.

De ami sokkal fontosabb: minden emberi cselekedetet motiváció indít el. Éhes vagyok, eszem. Álmos vagyok, alszom. érdekel egy téma, elolvasom. Ha csak kicsit érdekel, mindössze átfutom. ha nagyon érdekel, akkor alaposan elolvasom, amit nem értek, annak utánanézek. A gyenge érdeklődés nem fog arra sarkallni, hogy mindennek utánanézzek, az erős érdeklődés igen. És később ezen múlik, ki tud többet.

A probléma ott van, hogy mindenki kap kisgyermekkrában otthon egy tapasztalatot, főleg a szüleitől. Ha azt látja, minden érdekli őket, utánozza ezt és megszokja, ezt tartja természetesnek. Mikor iskolába kerül, ezért kezdi jobban, a siker pedig további motivációt ad. Aki ezt otthon nem szokta meg, sőt, ellenkezőleg, az iskolát nyűgnek érzi, ha pedig nem tanul főleg az elején, lemarad. Akkor már borzasztó nehéz a pótlás, mert álandó sikertelenség éri, ami elveszi a maradék kedvét is.

Ezért nagyon komoly hátránnyal indul, aki otthon nem szokta meg, hogy érdeklődjön. A kisgyerek ezt még nem érti, fiatal ambiciózus felnőttekkel szokott előfordulni, hogy kapnak az élettől néhány nagy pofont, erre elkezdik figyelni, mit tesznek a sikeresek, és hatalmas erőfeszítéssel és akarattal elkezdik ugyanazt tenni (azaz konokul tanulnak). Ehhez az előrejutás igénye adja az eőt. Később jönnek a tanulási sikerek, amelyek további erős lökést adnak az utoléréshez.

A tanulási módszer sokféle tud lenni, de a titok egyféle. Meg kell érteni az elolvasottakat. Ennek kezdetben az a módja, hogy a saját szavainkkal mondjuk vissza. Amit nem értünk az zavaros lesz, ebből tudjuk, minek kell még utánanézni. Szokták azt játszani, hogy felteszik a kérdést, mi van, ha nem. És vitatkoznak önmagukkal (ha ehhez van partner, úgy sokkal könnyebb). Ebben az az eredmény, hogy amit nem értünk, ahhoz nem lesz ötletünk. A titok pedig az, hogy addig nem szabad továbblépni még a lemaradás árán se. Ugyanis ez a hiány később lépten nyomon visszaköszön (a természettudományokban mindenképp, de másban is), mert a tudás erősn hierarchikus. Ha a piramis alján valami fontos hiányzik, akárhányszor építed újjá, ismét leomlik, és ez nagyon megutáltathatja az emberrel a dolgot. Ne félj kérdezni az okosabbtól, akár tanártól. Ha cikiznek, keress más partnert, de ne add fel, mert eredménynek kell lennie. Nagyon hülye emberből kevés van, az is inkább orvosi eset. A döntő többséget a tanlás során állandó sikertelenség éri, ami borzasztó gátló tényező. Csak a sikerrel lehet előre jutni, akár kicsikével is. És állandóan szem eőtt kell tartani, a tanulás az elején fárasztó, csak később lesz (éppen a megértés miatt) élvezetes. Sokan azt soha nem tapasztalják meg, de ez nem a butaságukat, hanem az akaraterejük gyengeségét (és a kezdeti nagy hátrányt) mutatja.

Kérdezz bárkitől, aki az utadba kerül és okosabbnak (meg főleg megértőnek) tűnik. A kezdeti segítségkérés nem bénaság, hanem az igyekezet jele. Ha rájössz az ízére, nagyon fogod élvezni.

Az adott téma elsajátításának a sikere az alkalmazott módszertől függ.

Viszont létező jelenség a - tanulási probléma, mint

- részképesség zavar, mint diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,

- koncentrációs zavar, mint ADD/ADHD,

- lelki zavar, mint szeretés hiány, nyugalomhiány, hívéshiány, bizalomhiány, önbizalomhiány, szeretet hiány, kudarctól való félelem stb.

- helytelen szokások, hozzáállások, mint akarás hiány, kitartás hiány, rossz időbeosztás, fegyelem hiány stb.

- fizikai állapot zavara, mint éhség, fázás, helytelen testtartás, fáradékonyság stb.

Ha a fentiek rendben vannak, tehát nincs zavar úgy a belső, mint a külső működésben, akkor pár példa:

- Matematika (Arthur Engel - Problem Solving Strategies, Pólya György - A gondolkodás iskolája)

- Kémia (Balázs Lórántné, Saáry Anikó, Szereday Éva - Hogyan ​oldjunk meg kémiai feladatokat?)

- Amúgy általánosságban érdemes részekre bontani az adott feladatot, témát, majd ki kell gyűjteni a kapcsolatokat, viszonyulásokat, jellemzőket, műveleteket, így gyorsul a megértés, könnyebbé válik a feladatmegoldás.

- Dr. Dezső Zsigmondné - A szellemi munka technikája c. könyvben is vannak megfontolandó javaslatok.

- SQ4R módszer (lásd google)

- Murder program (lásd google)

- PQRST stratégia (lásd google)

- IPOO modell (lásd google)

- Multipass stratégia (lásd google)

- Nagyon ajánlom Tóth László - Kritikai ​olvasás, kritikai gondolkodás c. könyvét!

- Lényeges fejleszteni a logikai gondolkodást is (Forall x - Calgary - An Introduction to Formal logic, Brilliant.org, sakk, Smullyan könyvei, nyelvtan)

- Folyamatábra gyakorlása.

- Nagy Czirok Lászlóné, Kárász Péter - Tudástérképek II. c. könyv is kiváló.

Tóth Lászlónak igazat adok. Legfontosabb lenne a készségfejlesztés, alkalmazkodva napjaink kihívásaihoz.

Az információkat, tananyagot meg interaktív adatbázisban működtetni, feltölteni az internetre, hogy bárki elérhesse.

“Egyre inkább rá kell ébrednünk arra, hogy a képesség érték, méghozzá olyan érték, amelynek piaca van. Elég, ha csak a labdarúgókra gondolunk, hiszen köztudott, hogy egy-egy jó képességű labdarúgó mekkora összegért változtat klubot. De nincs ez másképp az értelmiségi pályákon sem (noha az összeg már korántsem akkora). Ahol valódi piaci viszonyok uralkodnak, ott nyilvánvalóan a legjobbakat választják ki az adott munkakörök betöltésére, mert ez éri meg az adott cégnek. Ugyanakkor meg is fizetik őket, azért, hogy a képességeik legjavát nyújtsák. Más kérdés, hogy hazánkban ez a dolog még nem teljesen így működik, de minden bizonnyal így fog működni.

A képességek piacán – legalábbis nemzetközi szinten – ma már rendkívül kiélezett a verseny, s csak az marad talpon, aki ezt a versenyt bírja. Nem egy példát tudunk arra, hogy egy-egy viszonylag szerény természeti adottságokkal bíró ország azért kerülhetett a világ élvonalába, mert felismerte, hogy más jellegű pontencialitása nem lévén a szellemi és erkölcsi potencialitását kell hasznosítania. Természeti adottságokban hazánk sem bővelkedik, így más utat aligha követhet.” Tóth László