Egyáltalán nem értem hogyan lesz áram, mi az az elektromosság. Egy buta embernek el lehetne magyarázni?

Angolul tudsz?

[link]

Ha nem akkor majd este leírom én is, ha addig nem jön jó válasz.

Az áram úgy lesz, hogy az anyag atomokból épül fel, és minden atomban van proton, ami pozitív töltésű, és van elektron, ami negatív töltésű. A töltés egy olyan tulajdonsága az anyagnak, ami mindig van, csak nem érződik, nem látszik, ha a pozitív és negatív töltések egyensúlyban vannak. Ha azonban egy speciális szerkezettel megbolygatjuk ezt az egyensúlyt, akkor egyik helyen több lesz a pozitív töltés, másik helyen meg sok lesz a negatív töltés. A természet utálja, ha valami nincs egyensúlyban, és mivel az elektronok képesek vándorolni egyik atomból a másikba, ezért elkezdenek oda menni, ahol sok a pozitív töltés (vagy mondhatjuk úgy is, hiány van negatív töltésből).

Az előbbi válaszban említett elem úgy van elkészítve, hogy egyik részében sok az elektron, másik részében meg nagyon kevés. Részletesebben a kémia foglalkozik azzal, hogyan kell ilyesmit előállítani.

ennek az elektronáramlásnak aztán egy csomó szabálya van, amelynek a segítségével a hozzáértők számos érdekeseszközt tudnak elkészíteni, ami elektromossággal működik.

Azonban ez egy nagy téma, próbálj meg konkrétabban kérdezni, úgy apránként jobban megérted.

Előzőek jól leírták már.

De ha ez nem lenne elegendő számodra érdemes vízhez hasonlítani (bizonyos megkötésekkel)

Ha egy tartályban magasra helyezel vizet akkor helyzeti energiája van a lefelé vezető csőben pedig nyomása ez értelmezhető a feszültségként.

Ha hagyod hogy lefollyon egy vastag csövön akkor "esik" a feszültség.

Viszont nagy az áramlás tehát nagy az áram.

Ha teszel rá csőszűkületet a vastag cső egy szakaszára akkor az az ellenállás. A szűkület fölött nagyobb lesz a nyomás mint alatta ahol a szűkületen átjutó kevés víz újra nagy csőben folyik.

Azaz az ellenálláson nyomás azaz feszültség különbség jön létre.

Miközben az áramlás azaz az áramerősség ezzel arányosan csökken.

Ugyan ilyen elven ez lehet szabályozható is ha csapot gondolunk oda az változtatható ellenállásnak felel meg. Ha gyorsan elzárható akkor pedig kapcsolónak.

Ha több útja van a víznek (áramnak) akkor a kisebb ellenállású ág felé fog folyni több (nagyobb áram-lás) a nagyobb ellenállású felé kevesebb (áram).

Ugyanezen analógia alapján a kondenzátor egy kisebb víztorony ami feltöltődik.

A generátor egy szivattyú ami a már lefolyt vizet visszapumpálja a legfelső tartályba. (Vagyis nem merül le a rendszer mint a fenti elemes példában.)

A tranzisztor pedig egy olyan szelep/csap amit a víznyomás is tud kapcsolgatni.

A tekercseknél transzformátoroknál, villanymotoroknál nehezebben elképzelhető a vizes megoldás mint analógia, bár nem lehetetlen megvalósítani.

De például egy pörgettyű megfelelne egy elektromos motornak amit a víz hajt meg, ennek van ellenállása fezsültség esik rajta (vagyis víznyomás különbség van a pólusai közt) és mechanikai munka, vagyis forgó mozgás a kimenete.

Egy egyszerű kapcsolást például egy astabil multivibrátort simán meg lehetne építeni ilyen vizes csöves rendszerből!

(Borzasztó lassan működne, az elektronok mégiscsak gyorsabbak a maguk kétharmad 2/3 fénysebességével.)

Remélem eddigivel nem összezavartalak hanem segítettem a megértést.

A fénynél hagyományos izzó megértésnél nagyon nehéz a dolgunk.

De ha kissé átgondoljuk az ellenállásunk akkor megérthető. Ott ne egy csőszűkületre gondolj, hanem egy vastag csőre amibe viszont keresztül kasul rengeteg szöget bevertél.

Ami átfolyik az nagyon kis réseken keresztül menne és rendre nekiütközne egy útjába kerülő szögnek. Tegyük fel kicsit el is tudná mozdítani őket.

Ha elég nagy a nagy a nyomás akkor ez a mozgás hőt generál.

Nyilván a víznél nem lehet annyit melegíteni így hogy a szögek izzani kezdjenek a mozgástól.

De a megfelelő anyagú vezeték atomjait az elektronok folyamatos ütközése izzásig hevíti. Az izzás generál fényt a hagyományos izzóban.

(Maga a fény keletkezési és foton kilépési folyamat egy másik nehezen megérthető dolog azt most nem keverném ide.)