Az őskorban élő 30-40 éves (en már) "aggastyánok (nak számító) " ősemberek őszek és ráncosak is voltak?

a négerek és kínaiak is pont ilyen ősember felfogással szaporodnak, hiszen úgyis elpusztulnak.

Az ökológia szerencsétlenségére van a vöröskereszt, aki ezeknek az elmaradott népeknek nyújt segítséget, és nem vesznek vissza a szaporodási morálukból, ezért szenvednek annyian, mert nem szabadna ennyi gyereket vállalniuk!

Én azt hallottam, hogy az öregkor, mint olyan, csak az ember és az általa állatkertbn vagy otthon, hobbiból tartott állatok körében ismert. Én egereket tartok, látom őket megöregedni, de nem tudom elhinni, hogy a természetben megélne egy egér egy évnél többet. Az enyéim minimum 1,5 évet élnek. Nem jár fölöttük gyorsabban az idő, ahogy te is mondtad, mint a házi egerek felett, mégis rövidebb ideig élnek. Ebből én is arra következtetek, hogy az ősember hasonló okok miatt kalt meg "korán".

Egyébként lehet, ráncosak voltak, de az a nap kártékony hatása miatt van. Volt egy könyvem, volt benne egy kép egy 50 éves nőről, aki 100nak nézett ki ráncai alapján, mert egész életét tűző napon élte, és volt mellette egyszerzetes, aki meg 80 évesen se nézett ki 40nek. Ő nem járt sokat napra, ez ennyit jelent. Szóval a ráncokat el tudom képzelni az idős ősembereken is.

Nem, az öregedési ütem ugyanolyan volt most, ez genetikailag szabályozott. Persze ne egy irodistát képzelj el, hanem mondjuk egy pásztort aki egész életében szabad ég alatt van, szóval viharvertebb, megviseltebb, de az őszülés, ráncosodás ugyanakkor kezdődött mint most. Az _átlagéletkor_ volt kb 30 év, amibe beletartozott egy 50%os gyerekhalandóság, hogy a vakbélgyulladás vagy komoly megfázás is lehetett halálos, hogy állandó villongások voltak a szomszédos törzsekkel.

A betegségekről annyit hogy ha megnézed pld hogy a magyar királyok hány évesen haltak meg, elég meglepő dogok jönnek ki.

Az őskor kérdésénél érdemes külön választani a vándorló, gyűjtögető életmódot és a letelepedett állattenyésztő és földművelő életmódot. A gyűjtögetéssel felhagyóknál meglepő mód egy életszínvonal romlás figyelhető meg. Addig olyan életmódot éltek ami (bizonyos kivételektől eltekintve) meleg, táplálékban dús és változatos élőhelyet jelentett, sok mozgással és friss levegővel. A megpróbáltatások erős genetikai szelekciót jelentettek, bármennyi gyereket is szültek, csak azt nevelték fel akit biztosan feltudtak és érdemes volt. Itt ha egy gyermeket megtartottak akkor az jó eséllyel élte meg a 60 feletti életkort, meglepően jó egészségben.

A letelepedéssel népességrobbanás jött létre, a genetika felhígult. A korai földművelés sok, de egysíkú táplálékot jelentett. Az emberek a háziállatok nagy tömegének közelében éltek, ami kedvezett az állat-ember betegségek terjedésének. Megjelennek a járványok és velük a valódi gyermek halandóság, Ezeket a gondokat azért jó időbe telt ellensúlyozni, tehát az ókor és a középkor egy demográfiai völgy.