Előfordulhat-e gravitációval olyan, mint amikor egy lavór vízbe egy poharat nyomunk fejjel lefelé, és csak akkor jön ki a levegőbuborék, amikor megfordítjuk a poharat?

Hogy mi...?

Bevallom őszintén, nagyon szeretnék válaszolni, de nem értem az analógiát.

Ha a gravitációt, mint a téridő görbületét vesszük alapul, akkor ebben az analógiában mi a gravitáció/téridő? A víz(felszín)?

Sokszor szemléltetik a téridő görbületét egy kifeszített ponyván guruló labdákkal, melyek alatt úgy nyúlik meg a lepedő, mint ahogy az égitestek körül görbül a téridő.

Ha jól értem, ez valami hasonló lenne, ahol a vízfelület szemlélteti a téridő görbületét? És valami nagy bugyborékot képez benne?

Áh, így már értem.

A gravitáció ugye a téridő görbülete. Elvileg a téridő "tetszőlegesen" csűrhető-csavarható (értsd: nem zárják ki az Einstein-egyenletek a lehetőséget). Ennek extrém példája a féregjárat is, hivatalos nevén Einstein-Rosen híd, ami a téridő egy olyan szélsőséges geometriájú görbülete, ami két, normál esetben távoli, tetszőleges pontot köt össze.

Szóval "elvileg" lehetne ilyen antigravitációs buborékot létregörbíteni. A probléma a feltételekkel van. Az anyag, mint tömeg (ami e=mc^2 alapján nem más, mint energia) görbíti a teret, de úgy, hogy a két test közeledni fog egymáshoz (mondhatjuk, vonzzák egymást, ha átváltunk a newtoni terminusra).

Ahhoz, hogy ezt kompenzáld, olyan valamire lenne szükséged, ami a vonzás helyett taszít. Ez lényegében negatív tömeget, vagy negatív energiát jelent. Hát, hajrá...

Az univerzum tágulásáért felelős sötét energia valami ilyesmi, de arról lényegében semmit nem tudunk. Nemhogy még fel is használjuk, vagy manipuláljuk.