Nem értem,,hogy van ez?

A felvetett problémák több különböző ok miatt jönnek létre. Van persze összefüggés, de az emberiség egyes példányainak érdekei erősen eltérők a helyzetüknél és a szemléletüknél fogva. De nézzük sorban.

Az emberiség fejlődése azt jelenti, hogy egyre jobban ismeri a természetet, egyre több technológiát alkot, ezáltal egyre jobban foglalja el a földet, azaz növeli életterét. Csak hát közben vannak itt más élőlények is, nekik is kell élettér, ugyanakkor részben az emberi élelemlánc részei.

Az embernem attól, hogy gondolkodni képes, számos olyan tulajdonsága van, mai más élőlények nincs. E két dologból indul minden. Az ember tulajdonsága a kíváncsiság és a sikerélmény szükségessége (ez készteti cselekvésre). A fejlődés a társadalmi szerkezetben is megtörténik, így jött létre a kapitalizmus, ami nem a kizsákmányolásról szól (hiszen az ókor, középkor számos rendszere meg vadabbul tette ezt).

A kapitalizmus egy társadalmi és termelési forma, amelynek lényege a versenyen alapuló termelés, és egy demokráciának nevezett társadalmi formáció. Csakhogy sem a természetben sem az ember esetén nincs azonosság, a képességek eltérők, ezért előbb utóbb kialakul egy tehetősebb réteg, amely (mert képes rá) megváltoztatja a demokrácia szerkezetét is, azért, hogy egyre erősebb legyen.

Csakhogy a termelés az emberi fogyasztás érdekében történik, márpedig az ember fogyasztási képessége véges (nemcsak autót nem akarunk naponta venni, de enni se tudunk naponta akármennyit). Ezért egy bizonyos pont után már több terméket állítanak elő, mint amennyi szükséges. A verseny viszont csak akkor működik, ha többet termel az, aki erre képes. Viszont ha senki sme veszi, akkor mesterségesen kell gerjeszteni az igényt. Ma már a reklám erről szól. Vegyél, ha kell, ha nem. Lesz egy pont, mikor már nem dől ennek be elég ember. Ekkor a termelésben elkezdik csökkenteni a termék élettartamát. Most itt tartunk. Ez se megy akármeddig, akkor ez a rendszer össze fog omlani.

De ma egyelőre kitalálták a "hibagyártó mérnök" fogalmát. Őt azért alkalmazzák, hogy olyan alkatrészt tervezzen, ami meghatározott ideig működik, aztán elromlik. A kormányokat (ásd korrupció) ráveszik, hogy olyan törvényeket alkossanak, miszerint elégendő egyre rövidebb szavatosság, ne lehessen megtámadni a gyártót és hasonlók. Tehát a sok autó, mosógép és egyebek egyes alkatrészei elromlanak a szavatosság lejárta után, és nincs alkatrészgyártás, vagy sűrűn változtatják a szabványt, hogy ne legyen jó az alkatrész, továbbá már nem kötelezi erre a gyártót törvény. Tehát a sűrű csere nem az egye rosszabb gyártási képesség (sőt, az egyre jobb), hanem a verseny feltételeinek fenntartását szolgála, és azért van így, mert a gyártó (jellemzően multi) már a kormányok felett áll erőben, és ezért diktál nekik.

Az elektromos autó egy más eset. A termelés növekedésével nemcsak a kényelem, de az egészségtelen életkörülmény is nő. A nagyvárosok levegője, ahol jellemzően sok autó van, lassan lassan belélegezhetetlen, Kínában már vannak időszakok, mikor megtiltják az utcán tartózkodást (bele lehet halni). A sok ember egészségtelen életvitele nem változtatható meg, mert azt a politikust, aki et akarná tenni, többé nem választják meg. Marad az, hogy például az autók száma nem csökken, de legalább nem szennyez. Fontos! Ezáltal a föld szennyezettsége nem csökken, sőt nő, viszont a szennyet áthelyezik a kevéssé sűrűn lakott részekre (ipartelep). Egyre több olyan technológiaváltás tröténik, ahol ez az áthelyezés valósul meg, ugyanis a szennyezés csökkentése drága, nincs aki megfizesse.

A klímaváltozás egy harmadik eset. A földi klíma a nap tevékenységétől függ. A nap működése periodikusan változik, méghozzá többféle periódus és változási forma létezik. Ezért vannak például a jégkorszakok is. A periodikus azt jelenti, hogy időről időre változik valami, de olyan nincs, hogy többé nem fordul vissza. Itt jön be az ember! A fejlődésével egyre bonyolultabb technológiát alkalmaz, ami egyre több szennyet bocsát ki. Ugyanakkor a versengés alapeszméje azt követeli, hogy egy termék minél többet tudjon, mégis egyre olcsóbb legyen. Ennek egyik módja, hogy oda visszük a termelést, ahol kevesebbet kell fizetni a munkaerőnek (lásd Magyarország, mindenki ezért jön ide), és csak látszólag (ha lehet sehogy) ne foglalkozzanak a termelés során keletkező szenny eltakarításával, semlegesítésével (elvileg lehetnek, csak ez nagyon drága). Ugyanakkor ezzel az ember növeli az eletterét más élőlények rovására. Például kevesebb az énekesmadár, emiatt több rovar (és kártevő), emiatt gyengébbek a fák, emiatt kidőlnek és nem végzik el sem a levegőszűrést sem a legáramlás szabályozását. Egyszóval egy olyan folyamat indult el, ami egyre jobban pusztítja a természetes védekező mechanizmusokat, így megváltoznk az időjárási folyamatok. Egyes helyeken melegebb lesz ert a napsugárzást nem nyeli el elegendő növényzet, sivatagosodás indul el, ami növeli a csapadék erősségét és létrejöttének idejét (ugyanannyi vagy több csapadék esik, csak nem egyenletesen kevés, hanem rikán rendkívül sok). Ez megváltoztatja a levegő szerkezetét a földön, emiatt évezredes (inkább évmilliós) folyamatok másra változnak. Csak példa: jelenleg Európában az átlagos hőmérséklet másfél fokkal nőtt, a telek is enyhébbek. De már vannak jelek a Golf áram megváltozására. Ez elképzelhetetlen változást fog okozni a hőmérsékletbe lokálisan, a csapadék erősségében és sűrűségében, széljárásban, és a tengerem szintjében. Az már csak hab a tortán, a meteorológia évszázados megfigyelések és mérések alapján működik. Ebből semmi se lesz igaz, tehát gyakorlatilag nem lehet jósolni néha még másnapra se. De a legnagyobb gond az, hogy a probléma nagyságát sejtjük, jellegét nem. Csak azt, hogy elképzelhetetlenül borzasztó lesz.

Ennek megváltoztatása most még lehetséges úgy, hogy az emberi szennyezést erőteljesen csökkentjük (ez könnyedén kivitelezhető a technológia megvan rá, csak az akarat hiányzik teljes mértékben, mert ez jelentősen megváltoztatná az erőviszonyokat, de azt senki nem tudja, milyenre. Ezért inkább senki nem csinál semmit). Viszont ha a szennyezés folytatódik, akkor egy bizonyos mérték után az nem visszafordítható (nem lesz többé periodikus), hanem folyamatosan romlik. Ami egyenlő a föld pusztulásával. ami persze nem pár év múlva lesz, de lesz. Ma az optimista számítások azt mondják, ha ez az ütem marad, 2050 után akkora lesz a változás, hogy azt már ember visszafordítani nem tudja. Vannak, akik ezt 10 évre teszik.

A vészharang nem azt jelenti, hogy "holnaputánra" kitör a katasztrófa, hanem azért kongatják egyre erősebben, mert tudják, egyik napról a másikra nem lehet megszűntetni a szennyezést, még ha mindenki ezen dolgozna is, és vészesen közeledik az a nap, ami után már nem is érdemes elkezdeni, mert úgy se tudja az ember végrehajtani.

"Az elektromos áramot részben fosszílis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő. Magyarul ugyanúgy szennyező."

Részben - ezt te magad állítod, azonban kihagyod a következtetés levonásakor. Ezen kívül az elektromos áram másképp is előállítható, ellentétben a gázolajjal.

Továbbá - mint fentebb már említettem - a gázolajat nem tudod a villanyvezetéken a benzinkúthoz juttatni. Millió kilométereket futnak a tartálykocsik (és szennyezik a környezetet) csak azért, hogy te kényelmesen a szomszéd utcában tudj tankolni.

Valóban van némi ellentmondás azzal kapcsolatban, hogy egyrészről a klímaváltozás elleni küzdelem fontos és sürgős probléma, másrészről pedig a gyártók olyan termékeket állítanak elő, amelyek előbb-utóbb tönkremennek vagy elavulnak, és helyettük újakat kell vásárolni. Azonban fontos megérteni, hogy a probléma nem ennyire egyszerű.

Az elektronikai és autóipari cégeknek is van felelősségük a fenntarthatóság és az újrahasznosítás terén. Azt azonban meg kell érteni, hogy a gazdasági versenyben ezek a cégek arra törekszenek, hogy minél több profitot termeljenek, és ebben a fogyasztói igények és a piaci trendek is szerepet játszanak. Az emberek

Az általad említett probléma valóban létezik, és nagyrészt az üzleti érdekekkel és a rövid távú profitmaximalizálással függ össze. A gyártók gyakran úgy tervezik termékeiket, hogy azok ne legyenek javíthatóak vagy ne lehessen hosszú ideig használni őket, hogy a vásárlók gyakrabban vásároljanak új termékeket. Ez nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek pénztárcájára is hatással van.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a klímaváltozás és a bolygónk védelme egy globális kihívás, amelyhez mindenki hozzájárulhat a saját módján. Az elektromos autók és a megújuló energiaforrások használata például csökkentheti a környezetre gyakorolt ​​hatást. Azonban a vállalatoknak és a kormányoknak is kiemelt szerepük van abban, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és elősegítsék a fenntartható fejlődést.

Ezért fontos, hogy folyamatosan figyeljük a vállalatok és kormányok cselekedeteit, és támogassuk azokat, akik valódi erőfeszítéseket tesznek a bolygónk védelméért. Az is fontos, hogy saját magunk is tudatosan vásároljunk és használjunk olyan termékeket, amelyek hosszabb ideig tartanak, és ne pazaroljunk feleslegesen.

Egyetértek. Persze én csak az egyik felét neveztem meg a másik nézőpontot kihagytam.

-15