Megengedhetik maguknak tudományos intézmények, hogy innovatív felvetésekre, potenciálisan úttörő dedukciókra nem reagálnak?

"Megengedhetik maguknak tudományos intézmények, hogy innovatív felvetésekre, potenciálisan úttörő dedukciókra nem reagálnak?"

Nem engedhetik meg. Viszont birtokában vannak a szaktudásnak, ami révén meg tudják állapítani, hogy egy felvetés mennyire innovatív és mekkora potenciállal bír, valamint van-e kellő kapacitásuk vele foglalkozni.

Szerintem is kics írhatnád még, hogyan is érted ezt az egészet.

Most azt venni ki belőle, hogy:

1. tudományos intézmények nem reagálnak

2. intézmény valakit megkeres és azt visszautasítja az a valaki

Innováció és kutatása folyamatosan zajlik világszerte. Egy intézet akár maga is folytathat ugyanolyan kutatást, van rá példa. Vagy felkérheti az illetőt, mintegy meghívva, hogy jöjjön hozzájuk és folytassa ott a kutatásait. Ilyenek vannak. Egy témában világszerte többen is folytathatank tanulmányokat, ez sem ritkaság. És egy kutatáó is jelentkezhet akár egy intézetnél ahol bemutatja az addigi kutatásait és hátha fektetnek bele és biztosítják a hátterét.

Egy intézet nem köteles semmibe sem fektetni úgy általában, kivétel, ha a kormány kötelezi vagy erősen javsolja. Maguk döntik el, hogy mikor mivel foglalkoznak. Na meg a befektetők nyilván.

Hát azért van itt egy kis félreértés. A százezred százalék irtózatosan nagy szám, ha azt vesszük, aki "véletlenül" belebotlott valamibe, amibe addig még szakértő se. z az eset gyakorlatilag zérusnak tekinthető, fogalmazzunk úgy, nulla valószínűségű, de nem lehetetlen esemény.

Viszont azok, akik valamiféle racionális megfontolás útján jutottak erre, képesek ezt egy tudományos cikkben összefoglalni, ha véletlenül a felületes lektorok visszautasítják, akkor képes érvelni.

Más szavakkal, a "laikus zseni" sok sok nagyságrenddel kevesebb az #1-ben említett értéknél. Az önjelölt tudósok száma viszont hatalmas. Az a kevés valódi gondolkodó, aki képes felismerni, hogy elképzelése valóban eddig nem ismert (tehát ismeri a témát és meg tudja állapítani, mitől új az ötlete), nos az képes ezt szavakba önteni egy cikk formájában. És ha gondolata tényleg forradalmi, nem kell írnia senkinek, számos témát ismerő kutató fog lecsapni rá.

Nincs "önhibán kívül". Ahogy csoda sincs, csak legfeljebb számos ember, aki nem érti a jelenséget. Az alternatív út (tudományos cikk) semmivel sem nehezebb, mint kutatóintézetnél kuncsorogni. Ráadásul az adott folyóirat éppen erre van berendezkedve, tehát vizsgálni fogja az ötletet, mégpedig alaposan, éppen a tárgy legjobb szakemberei által. Ezt nem tudni, azért problémás.

Publikálni kell a kutatást, mégpedig a létező leg korrektebb módon, tudományos publikáció formájában és egy ingyenes weboldalon, blogon is megírni. Viszont is érthetően közölve a benyújtás módját és az azzal való nem foglalkozást is, pocskondiázás nélkül a tényeket, és nem úgy mint a kérdésnél, hanem normálisan, valóban jól érthetően.

Feltenni a kutatás anyagát mint publikációt, mégpedig a publikációk szokásos írási követelményeivel. A nagy publikációs felületekbe drága a bekerülés, de rá tudsz keresni az ingyenesekre is. Vannak ingyenes publikációs weboldalak, ami nyilván kevesebben olvasnak, de ugyanúgy közzétett publikációkét tartják számon. A publikációk tematikai írásának meg nézz utána. De vázlatosan a főbb pontok...

- Cím

- Szerző(k), egyéb információk a szerző(k)ről

- Absztrakt

(rövid összegzés 10-20-30 sorban, hogy miről szól egyáltalán a kutatás, miért fontos, mire ad megoldást, stb)

- Ábrák, képek

- Bevezető

(a téma háttere, a kutatás oka és szerepe, a korábbi ismeretek összegzése, a jelen kutatás új fejleményeinek iránya és fontossága, korábbi kutatások hiányosságai, stb)

- Vizsgálat módja vagy Módszertan

(mit vizsgál és hogyan, hibahatárok, a pontos labor és minta anyag körülmények rekonstruálható leírása, a vizsgálat módja, eszközök és minták pontos leírás, beszerzési forrása, stb)(vagyis szakértők számára teljesen egyértelműnek kell lennire, és meggyőzőnek és rekonstruálhatónak is - vagyis a pontatlan fogalmazás teljesen kizárt!)

- Vizsgálati eredmények

(pontosan a vizsgálat eredményeinek leírás, dáblázatok, diagramok, fényképek, a vizsgálat eredményeinek szöveges leírás, stb)

- Következtetések

(amit mutat az eredmény, az ahogy választ ad a kiindulási kérdésekre, összegzi a hibahatárt és további kutatási szükségleteket, stb)

- Vita

(további kutatások irányainak meghatározása, kérdéses ponton lehetséges értelmezéseinek felsorolása, stb)

- Megjegyzések

- Lábjegyzetek

- Idézett irodalom

- A szerzőről

(a szerzőről bővebben akár más munkák, pontos elérhetőségek, stb)

- Köszönetnyilvánítás

(sokszor ezt is szokták)

Nézzél át a publikációk megírásáról jó sok (nem 5 db) mintát, hogy lássad, hogyan kellene megírni és ezt nem hanyagolhatod el! A kérdés kiírásod esetében is a fogalmazás nem megfelelően érthető, és idézőjelben, hogy értsed "nevetségessé" tennéd vele a publikációt is. És inkább legyen háromszor olyan hosszú, minthogy fele akkora és túl sok kérdés marad utána és bizonytalannak tűnik.

Ha a szövegezet és kutatás leírása nem megfelelő, akkor a fizetős helyeken elutasítják. Tehát valóban jól érthetően kell megfogalmazni, sokszor átnézni. Mert ugye egy jó kutatás érthetetlen, vagy félreérthető leírása, vagy pongyola fogalmazás nem a kutatókhoz való és publikációkhoz sem az.

Meg kell határozni a licencet is. Nyilván akik ingyenes letölthetőséget és teljes olvashatóságot tesznek lehetővé, az fog jobban terjedni, többen ismerik meg. Általában egy pdf-be is beteszik az egészet, áttekinthető szerkezetben. Design-osnak nem kell lennie.

Variációk vannak, ingyenes feltöltés de fizetős olvasás (akkor kevésbé ismerik meg)(pl Elsevier), fizetős feltöltés és stb.

A közzététel többnyire nem ingyenes és a100 dollártól az akár 3000 dollárig terjedő díjat számítanak fel mindkét típusú nyílt és zárt cikk közzétételéért is.

Például ingyenes hozzáférés és bárki olvashatja a publikációt, de fizetős a közzététel:

"Garantáljuk, hogy egyetlen egyetemi könyvtárnak vagy egyéni olvasónak sem kell előfizetést vásárolnia vagy fizetős díjat fizetnie, hogy bármely folyóirat elektronikus változatában megjelent cikkekhez hozzáférjen. Ezért a SCIRP-nek nincs bevétele az elektronikus változat előfizetéseinek értékesítéséből vagy a fizetős díjakból. Az online közzétételi folyamat azonban költségekkel jár,..."

[link]

És ezt is megtalálnád mint témát, szóval...

"Háború a szabad tudományért"

[link]

A kutatóknak először publikálniuk kell vagy szabadalmazniuk kell?

[link]

Kutatási etika és szabadalmak

"A szabadalmakat találmányokra adják ki, nem felfedezésekre. A találmánynak tartalmaznia kell egy műszaki probléma műszaki megoldását. A homályos gondolatok nem szabadalmazhatók . Ezzel szemben a termékek, eljárások, eszközök és alkalmazások mind szabadalmaztathatók."

[link]

..........................

Hasznos olvasmányok:

Tudományos folyóiratok listája (nézned kell hogy melyik fizetős)

[link]

Nyílt hozzáférésű - Open access

[link]

A nyílt hozzáférésű folyóiratok listája

[link]

Budapest Open Access Initiative

[link]

Akadémiai publikáció

[link]

Ahol ingyenesen lehet feltenni publikációkat, de azért nézd át firssen

Facebook, Twitter, Youtube, stb, használj ki minden lehetősége.

Szabadalom vagy publikáció?

[link]

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

[link]

[link]

[link]

[link]

.......................

Itt van néhány hosszabb publikáció és bár nem írtál szakmai területet, de a tárgyalásmódhoz jó ha elolvasod ezeket, csak egy publikáció menete miatt. Hogy mikről miket tárgyal és vesz végig. Az egészet a szakma fogja olvasni és bármi hiányos azt észre is veszik! Ha további kutatás szükséges valamihez, azt is belefoglalható és akkor korrekt.

[link]

[link]

[link]