A "hülyék szerencséje" jelenség tudományosan igazolható?

Statisztikailag esetleg - de nagyon izgalmas ez a kérdés!

:)

#5

Alkalmazzunk egy kis "tudatosan botrányos" helyesírást! Pl. vitában állsz valakivel egy kérdés kapcsán, ahol vitapartnered önálló gondolatai hiányát tudományos közhelyekkel igyekszik leplezni, úgy, hogy lehetőleg közben téged is nevetségessé tegyen. Ezt így foglalod össze:

"b(e)égetett."

Ez egy nyilvánvalóan rossz példa a szándékoltan rossz helyesírásra. Az utólagos belemagyarázhatóság lehetősége mindig a többértelműségen alapul. Ugyanakkor világunk ténylegesen is többértelmű (lásd pl. relativitáselmélet a fizikában).

Az ártatlanság vélelme nem a "gonoszságnak" ad előnyt, hanem mindenkinek biztosítja a bizonyíthatósági feltételt (jogi alapon). Egy pár egyszerűnek tűnő kérdés: ha valaki megölte volna Hitlert a második világháborúban, gonosz lett volna? És ha ezt Lengyelország megtámadása előtt teszi meg? Vagy kancellárrá választásakor? Vagy a müncheni sörpuccs előtt? Vagy amikor festegető diák volt? Vagy amikor csecsemő? Jogos -e egyáltalán embert ölni (bárkinek!), ha ezzel akár milliók életét is megmentheted?

A "mi lett volna, ha...?" kérdéssel a tudomány azért nem foglalkozik, mert számára (jelenleg) csak a "mi volt?" kérdés értelmezhető.

#6-osnak részben igaza van. Ez egy definíciós probléma. A "hülye" és "szerencse" fogalmak mindegyike szubjektív értékítélet, és mint ilyen nem jól definiálható. Hülye alatt azt értjük, aki (a többség szerint) nem érti a pillanatnyilag éppen érvényes tudományos közfelfogást. Ezzel azonban van egy kis probléma. Pl. a középkorban "hülye" volt, aki szerint a Földet Atlasz tartja a vállán ugyanúgy, mint pl. Galilei. (Ebből fakad a "zsenit az őrülttől csak egy hajszál választja el" téveszme.)

A szerencsére ez ugyanúgy igaz. A "szerencse" ugyanis az értékalkotók szempontjából (a "szerencsésnek" kedvezőnek ítélt) minősített véletlen. Ez a minősítés azonban mindig pillanatnyi, így viszonylagos is. (Pl. "szerencséd" van, mert egy üzemi balesetben a fűrészgép nem vágja le a lábad, de egy hét múlva megkapod a katonai behívót, újabb egy hét múlva pedig már hősi halott leszel stb.)

Két szubjektív fogalomból ("hülyék" és "szerencse") alkotott harmadik ("hülyék szerencséje") szubjektív fogalomhoz kapcsolt "jelenség" vajon értelmezhető objektíven (tudományos alapon)? Ahhoz, hogy igazold, vagy cáfold ugyanis először értelmezni kellene...

#9

Kérdező honnan tudod, hogy mit gondolt, ha nem mondta ki? Abból, hogy nem tagad valamit (amit állításod szerint "te adtál a szájába") egyáltalán nem következik az, hogy ő azt úgy is gondolja. Mondok egy egyszerű példát: 3 különböző színű almám van, egy piros, egy sárga és egy zöld. Döntsük el, hogy melyik a legérettebb? Akkor most szerinted a zöld? Ugye nem tagadod, hogy szerinted a zöld?

Az illető, ha elég intelligens nem fogja tagadni. Miért? Mert az a sorrend, amit te akarsz érzékeltetni vele, valójában csak a "piros" almafajtákra érvényes, csak ott a piros a legérettebb és a zöld a legéretlenebb. Te csak annyit közöltél vele, hogy 3 különböző színű almád van, azt nem, hogy azonos fajtájúak -e. Ha a 3 különböző színű alma éppen a 3 szín alapján megkülönböztetett 3 fajta alma, akkor már nem a szín, hanem a különböző színek saját színárnyalata lesz a döntő az érettség tekintetében (minél világosabb a színárnyalat, többnyire annál kevésbé érett). Ha az illető ezt átgondolta, akkor nem fogja cáfolni, hogy szerinte a zöld a legérettebb, ugyanis az eddig az általad "szájába adott" információk alapján valójában bármelyik lehetne, akár a zöld is. Egyszerűen nem magyarázza el neked, hogy miért nem cáfolta, és így könnyen lehet, hogy innentől te vonsz le hibás következtetéseket. (Az ilyen típusú kérdésre én pl. azt válaszolnám: amelyik előbb barna lesz. Vagy ha rossz napom van, akkor csak annyit: a barna.)

Bocs a hosszú eszmefuttatásért. De nem érdemes elhamarkodottan következtetéseket levonni. Ezt a hibát én is elkövetem néha. De tanulok, javulok.