Milyen aranyköpést ismeretek?

Lenti laktanya, 1987., 2. zászlóalj.

A századparancsnoki szoba ajtaja nyitva. Orsós honvéd újsággal a kezében megy a folyosón. Meglátja a hadnagy és megjegyzi:

„Olvasni nem tud, tehát szarni megy.”

Ehhez annyit kell tudni, hogy a WC-ben soha nem volt papír, ezért vitte magával az újságot.

Az újoncoknak tantermi foglalkozásuk lett volna, ezért füzetet vittek magukkal. A foglalkozás elmaradt, mert valahova ki kellett menni ásni, de az egyiknél ott maradt a füzet. Erre azt kérdezi tőle a hadnagy:

„Maga mi a f-sznak hozta ezt a füzetet, fejből nem tud ásni?”

Ezek valóban megtörténtek.

Hogy hívták az öreg katonák a centit?

Kizárólag katonai kantinban Katitól kilenc kilencvenért kapható körkörösen kiképzett különösen kegyetlen kopasz kábító kézi készülék.

Az egyik főnököt „Tök”-nek gúnyoljuk, erre született a mondás:

Csütörtökön Tökölön tököl a tökkelütött Tök.

A köszönés is megváltozott: sziasztok helyett sziasztök lett.

1-es!

A maiaknak fogalmuk nincs, mit jelent a kopasz.

#2

Nem csak azért kopasz a kopasz, mert rövid a haja, hanem azért is, mert tudatlan!

#3

Azért nem érted, mert nem voltál katona! A katonák a leszerelés előtt 150 nappal (150 cm a szabó centi(szabáshoz használt feltekerhető mérőszalag)) kezték vágni, ezzel számolták, hogy hány nap van még a leszerelésig.

A másfél éves katonaság idején három időszak volt:

Kopasz: első időszakát töltő katona vagy más néven újonc. Lentiben gyohároknak is hívták.

Gumi: második időszakát töltő katona

Öreg katona: utolsó időszakát töltő katona

Ezen kívül voltak az egyetemisták. Őket előfelvételisnek hívták, mert ők két részben töltötték a katona idejüket, egyek részét az egyetem előtt másik részét pedig utána. Nekik külön nevük volt: ők voltak a táposok, Lentiben tápszerész Jóskának is hívták őket.

Centi: a szabócentit feltekerve összekötve néhány napig beáztatták benzinbe. Ezáltal rugalmassá vált és lehetett rázogatni, mert szépen visszaugrott. A belső részénél felerősítettük általában egy erre a célra esztergált kis kézigránát imitációra. Aztán a kopaszok füléhez csaptuk, közben pedig ezt mondtuk: „Vigyázz kopasz megéget.” A centi fő szerepe az volt, hogy ezzel tartottuk számon, hogy hány nap van még vissza a leszerelésig. Amikor 150 nap volt még vissza, akkor kezdtük el vágni, minden nap egyet. 150-től 100-ig délután négykor, 100-tól 50-ig délben, 50-től pedig reggel. Centi 150-től 50-ig volt. 50 alatt úgynevezett ostor csináltak. A centi 50 alatti részét visszahajtogatva műanyaglapra erősítették, így lehetett csattogtatni, talán innen származik az ostor megnevezés. Nekem 50-től colstokom volt, amelyből minden nap egy centit lefűrészeltem egy fűrészlappal.

Volt még két szólás:

„Irma”: Itt Rohadok Meg Anyám.

„Vilma”: Végre Itt a Leszerelés Megyek haza Anyám.

Még egy történet:

Lentiben rendszeresen nem hajtották végre a reggeli tornát. Egyszer aztán kitalálták, hogy az összes tisztnek be kell jönni ellenőrizni, hogy a katonák lemennek-e a reggeli tornára. Egy ilyen alkalommal Lakatos honvéd nem ment le a reggeli tornára, hanem elbújt az ágy alatt. Az ügyeletes tiszt benézett a körletetekbe és ott látja az ágy alatt Lakatos honvédot. Azt mondja neki: „Magát felírom kihallgatásra.” Erre Lakatos honvéd ezt válaszolta: „Felírod te a k-rva anyádat.” Aztán nem lett belőle semmi, mert sem Lakatos, sem az ügyeletes tiszt nem voltak százasok.

Na még egy a végére:

A 3. zászlóaljban a 8. század írnoka írt egy egysoros költeményt Jász István főhadnagyról, aki a 3. zászlóalj politikai tisztje volt: „Gyászba borult egész Tokaj, hazajött Jász a bivaly.”

Aztán még sok hülyeséget lehetne írni a katonaságról.