Honnan tudják, hogy melyik bolygó/csillag miből van?

Bolygóknál is létezik spektrofotometria is...

Sőt, exobolygóknál is sok esetben megoldható. Annyira, hogy akár külön a légkört is lehet vizsgálni, ha úgy halad el a csillagja előtt.

Ez kimaradt az oskolában, vagy még nem tartotok ott?

[link]

No még egy, mert szemléletes ábra van benne:

[link]

Igen a kulcsszó a spektroszkópia , vagy színkép elemzés. 14:41 második linkje elég szemléletes.

Nem hiszem, hogy túl részletesen van benne az alap tantervben.

A spektroszkópia a fény és az anyag kölcsönhatásával foglalkozó tudományág. Sok alterülete van.

Pl atomspektrszkópia:

A szabad atomok vonalas színképpel rendelkeznek. Két különböző atom színképvonalai általánosságban nem fednek át, minden atomnak van egy saját ujjlenyomata a spektumon. Az fény erejéből pedig következtetni lehet a jelenlévő atomok mennyiségére is.

Molekulák esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Azoknak sávos spektruma van, ezek már könnyen átfedhetnek egymással, a rászecskéknek nincs egyedi ujjlenyomata. De szerencsére IR, esetleg mikrohullámú tartományban így is vannak bizonyos mulekula rezgésekre jellemző színkép vonalak/szűkebb sávok, amik ügyes spektrumfejtéssel azért még kibogozhatók.

Ha a bolygó felszínén valami folyadék van jelen, az a párolgás miatt bekerül a légkörbe is. Ha sejtjük a bolygón uralkodó hőmérsékletet és nyomást, akkor következtethetünk arra is, hogy folyadék állapotban van jelen az anyag.

Ha szilárd halmazállapotban van jelen az anyag, arról sokkal nehezebb információt szerezni. A röntgen fluoreszencia, esetleg a raman spektroszkópia alaklmas lehet erre földi körülmények között, de a csillagászatban ehhez nem adottak a feltételek.

én vagyok a 2., tegnap 13:28-as

Nos, a 3. válaszoló érdekeseket linkelt, bár akadnak messze jobb magyarázatok, meg nemhogy spektrofotometriáról nincs szó középsuliban, de ezernyi másról sem...

4. hozzászóló!

nagyon jó! de azért nem egy Dávid Gyula féle magyarázat, ahogy én se vagyok az :D

ráadásul elárultad magadat, hogy te is mérnöki témán vagy... nekem is volt csudaszép spektrofotometriás labor mérési jegyzőkönyv akármim :D

node...

remélhetően emberünk már kommentem alapján úgy rákeresett a spektrofotometriára és főleg csillagászat és bolygó témákban, hogy már a 42. jegyzeteket olvassa, miközben előtte némi wikipédiát és egyéb ismeretterjesztőket, de már nemcsak azokat, hanem átolvasott egyetemi jegyzeteket is, meg mélyebb fizikát és sok mást is.... gondolom én... e :D

bár... amit te írtál is, az se túl pontos.... meg lehet nem túl jól magyarázó a delikvensnek, hanem most olvassa az eddigi élete és minden utáni következőt (kezdjük utóbbival)

szal'

vannak atomok, keringenek körülötte elektronok, rájöttek, hogy ezek bizony kötött pályákon és energiaszinteken vannak, de annyira, hogy nagyon

és ha .... áh, ezt holnap tán ha józan leszek, vagy visszakeresek egy hozzászólásomat, amikor kifejtettem valakinek, vagy valami linkeket keresek ezekre

szóval... szok mindenbe nem pont belekötnék, csa pontosítani kéne jobban, de van mibe bele is kötök

egyrészt olykor még bonyolult molekulaszerkezeteket is ki lehet mutatni

másrészt a légkörről is sok más módon lehet információkat szerezni

például ahogy akár sok-sok fényévnyire lévő exobolygó elvonul a csillaga előtt és nézzük közben, akkor látható a fénymennyiségből is, hogy hohó, kevesebb csillagból jött fény jött és ez periodikus és stbstb tehát bolygó

megnézzük a spektrofotometriai témát és ahogy a bolygó áthalad a csillaga előtt, először a csillaga a légkörén keresztül fog világítani, majd a légkörén és kicsit bolygója takarása látszik és stb..... ahogy elhalad

és ebből a légkört ki lehet a légkört okosodni

mikor pont annak a bolygó felszínéről nehezebb információt szerezni spektrofotometriával, aminek van/sűrűbb légköre van... hisz... a légkör eltakarja... jobban vagy kevésbé, mennyire vastag/sűrű

Az eredeti kérdésre válaszolva

különböző modellekből is és stb-ből lehet következtetni sok mindenre, amik elméletekkel és gyakorlatokkal eddig passzolnak

csillagok anyagai nemcsak spektrofotometria, hanem még sok más, meg a bolygók is akár talán

van itt-ott fényesség, kiterjedés, tömeg, stb

meg láttak már csillagból is elég sokat

nem kell beutaznunk a belsejükbe azért, hogy megtudjuk, hogy milyen modellek azok, azok a folyamatok ahogy mi hogy létrejön

kivéve akkor, ha ezeket pontosítai kéne, és mondjuk olykor lehet, meg akár lehet valami más magyarázat is

a mérést tudjuk és lehetőleg azt, hogy hogy sikerült mérni valamit

teóriákat is akárhány szigmával, amik lekövetik a dolgokat

aztán.... ha van más elmélet, teória, ami passzol a mérésekhez, akkor.... új nobel díj esély lehet, főleg ha ellenőrizni is lehet, meg mérni

sok minden van, amiket még nehezen...

Azoknak a bolygóknak és csillagoknak a szerkezetének és összetételének megértése, amelyekre közvetlenül nem jutottunk el, valóban nagy kihívást jelenthet. Azonban a tudósok képesek információkat gyűjteni és feltételezéseket tenni az összetételükről többféle módszerrel:

1. **Spektroszkópia:** A spektroszkópia egy olyan technika, amely segít elemezni egy égitest fényét vagy sugárzását, és az alapján következtetéseket levonni az összetételről. Például a Nap spektroszkópia segítségével meghatározhatók azok az elemek, amelyek a napkorona vagy a napfelszín rétegeiben találhatók.

2. **Távoli megfigyelések:** Távcsövek és űrteleszkópok segítségével tudják megfigyelni és tanulmányozni a távoli bolygókat és csillagokat. A távoli égitestek mozgását, fényességüket, méretüket és más tulajdonságaikat megfigyelve számos információt nyerhetnek az összetételükről és tulajdonságaikról.

3. **Meteoritok és űrszondák:** Az olyan űrszondák, mint a Mars roverek vagy a Voyager missziók, közvetlenül vizsgálhatják a távoli bolygókat és égitesteket. Továbbá, a Földre eső meteoritok olyan anyagokat hoznak magukkal, amelyek az űrben találkoztak más égitestekkel, így segíthetnek azok összetételének megértésében.

4. **Számítógépes modellezés:** A tudósok olyan számítógépes modelleket használhatnak, amelyek segítségével szimulálhatják a bolygók és csillagok belső folyamatait. Ezek a modellek az ismert fizikai törvényekre és a megfigyelhető adatokra épülnek.

Ezek a módszerek együttesen lehetővé teszik a bolygók és csillagok összetételének és tulajdonságainak megértését, még akkor is, ha nem voltunk közvetlenül ott. Az ilyen kutatások hozzájárulnak a csillagászat és az űrkutatás területén tapasztalt tudásunk bővítéséhez és elmélyítéséhez.