A várak építésekor milyen kötőanyagot (mint a mai habarcs) használtak?

Égetett meszet használtak különböző adalékokkal keverve, ami lehetett homok, faszén- vagy téglapor, kovaföld de akár állati faggyú is.

Oldalán meszet használták nag,ön gyakran, viszont ismerték a habarcsot is (de ezeket értelemszerű a várak kő és téglarészeinél alkalmazták csak). Gyakran voltak fából készített ún. paliszádfalak vagy fa-föld szerkezetű sáncok is. Ez utóbbiak elsősorban a kora Árpád-korban és a török korban voltak széles körben elterjedve. A föld-fa szerkezet jobban ellenállt az ágyútűznek, ezért gyakran a meglevő kővárakat is megerősítették ezzel a technikával, esetenként külső várat emeltek belőle a korábbi kőépítmény köré.

*Oltatlan (az előző hozzászólásom első szava, csak az autokorrekt átírta😅)

Még az Egri csillagokat sem olvasta a kérdező.

Cementes habarcsot készítettek (víz, oltatlan mész, vulkáni tufa, habkő keverék), ezért állnak még most a várak.

Habarcsot, de a Bizánciaknak volt pár olyan erődje, ahol nagyjából 1m3-es kockaformájú rácsozatba rakták a kisebb köveket, és azokat daruzták egymásra. Aztán habarccsal kötött nagyobb kövekkel külső falazatot építettek a "kosarak" köré (lásd Dragonblade című Jackie Chan film). Később az ágyúk megjelenése után földsáncok is megjelentek, mert a föld elnyelte az ágyúgolyó energiáját, míg a kőfal erősen roncsolódhatott a becsapódási energiától.