Azért van bűn a világban, mert az ember egy állat, és akármennyire is próbálják törvényekkel szabályozni, előbb-utóbb felszínre tör az állatias viselkedés?

Igen, mondhatjuk.

A bűn fogalma az erkölcs fogalmával együtt értelmezhető. Az erkölcs egy normarendszer, az emberi közösség működését szabályozta már azelőtt is, hogy írott törvények léteztek volna. Egy élőlénycsoport fennmaradása nem lehetséges, ha minden tagja azt csinál amit akar. Ha viszont zökkenőmentes az együttélés, az egyén túlélési esélyei is jobbak. Ezért alakultak ki az erkölcsi szabályok, majd a törvények, amit a legtöbben jól felfogott érdekből be is tartanak.

A bűn elkövetése akkor valósul meg, ha valaki a saját önös érdekét a közössgi érdek elé helyezi és eszerint cselekszik. Ez bizonyos szempontból állatias viselkedés: például a legerősebb ragadozó a falkából gátlástalanul elzavarja az elejtett préda mellől a gyengébb társait, nem érdekli ha nem lakik jól mindenki, csak ő.

A fogalmak szavakkal való megjelölése mindenkinek saját felelőssége, és viseli a következményeit.

Attól, hogy a néhányan egyes emberi viselkedésformákat állatinak titulálnak, ez a megfogalmazás alapvetően téves, amennyiben a tudomány terminológiáit arra használjuk, amit jelentenek, Az állat ösztönös lény, az embernek én-tudata van, tehát bármely viselkedése, akármennyire is van formai hasonlóság, tartalmi nincs, így az ember nem tud állatiasan viselkedni. Tud lenni gonosz, másokra káros, és még sok jelzőt aggathatunk rá, de nem állatias.

Ha pedig egy olvasmányt a nem értés okán drasztikusan félreétünk, abból sok jó nem származik. Az állat nem ismeri a megélhetési bűnözés fogalmát, nála a táplálékszerzés egy természetes állapot akkor is, ha néhány ember azt gusztustalannak tartja. Az önzésnek pedig végképp semmi köze az állatihoz, mert az önzés (és ellentéte) feltételezi az én-tudatot, anélkül értelmezhetetlen. Sokan próbálnak hasonlóságot (néha azonosságot is!!!) néhény formai jegy alapján, de az mindössze téveszmékhez vezet, és a dolgok nem kellő ismeretét jelenti.

- Az állat az állat, az ember az ember. És ez akkor is, ha tesz olyat amit nem igazán kellene, szóval ezen okból a kérdés inkább egy átvitt értelmű szójáték szó szerinti értelmezéséhez hasonlít. Az emberek amúgy némely részben még rosszabbat is csinálnak mint az állatok, akkor meg az emberre értelmezett "állat" kifejezés értelmét is veszti és akár fordítva is mondhatnánk amikor egy állat tesz valamit, hogy olyan mint egy "ember". Szóval a mérlegelésben változóak az észrevételek.

- Az állatok meg annyira azért nem küzdenek egymással, mint ahogy azt a közhiedelem véli. Egy gazella, egy zsiráf és egy zebra nem igazán küzd egymással. Megvannak békésen és egymás társaságában legelésznek. Itt egy amúgy témafüggetlenül is szép videó az afrikai szavannáról, és többnyire nem történik semmi drámai. (Zárójelben persze hozzátehetjük, hogy az orszlán közelsége az Ön egészégére káros lehet!)

https://www.youtube.com/watch?v=P8frC_cLLD4

- Az állatok azért sem küzdenek annyira egymással, mivel eleve a növényevők vannak többségben. Terjednek persze félreértelmezett számok is a neten, amiben hiányos adatok vannak, mint a nem megkülönböztetése a fajok számának a populáció, népesség számától. Megint máshol az apró rovarokat és mikroszkopikus állatokat is egyenértékűként a felsőbbrendű állatokhoz sorolják és számolják, így megint más jön ki. (A rovarok például az állatfajok felét teszik ki és évente ezrével fedeznek fel újakat, mégis lényegesen alacsonyabb rendűek.) Sok állat mindenevő és akár meg is lenne bogyókon, magokon és növényeken is.

Az alacsonyrendű állatkákat nem számítva a növényevők vannak legtöbben. És ha megnézel egy szavannát is hát azért zebra csak több van mint oroszlán, vagy gepárd. Csak az úgynevezett "ismeretterjesztő" filmekben az oroszlánt fogják dramatizáltan mutogatni inkább, mint ahogy a rengeteg növényevő békésen legelészik egész nap és legfeljebb néha megugranak, ha valami gyanús nekik.

Ez úgy van, hogy az élővilág legnagyobb csoportja a növények és csak utána jönnek az állatok, amik még megoszlanak 4 alapvető csoportra: növényevők, ragadozók, mindenevők és dögevők. Vannak még a mikroorganizmusok is, mint sejtállatkák és baktériumok, gombák, amik részben szervetlen táplálékúak (autotróf organizmusok), részben szerves táplálékúak (heterotróf organizmusok).

Az ökoszisztéma nem tud eltartani sok húsevőt és kevesebb növényevőt, de a növény sem lehet kevesebb, mint a növényevő. Ez ilyen módon működik. Itt egy jó cikk erről az NG-től. De a növényevők vannak többen így e számszerű szempontból sem harcolnak egymással az állatok többnyire. A sok zebra és más növényevő csordái mellett az a kevés oroszlán meg ráadásul eszik kb három naponta és többnyire csak hűsölgetnek és lustálkodnak, így a ritkább táplálkozás is azt mutatja, hogy az állatvilágban nincs állandó harc.

National Geographic

"Több a növényevő , mint a húsevő . Egy ökoszisztéma nem tud eltartani nagyszámú mindenevőt anélkül, hogy még nagyobb számú növényevőt és még nagyobb számú autotrófot támogatna."

[link]

Gondolom érted kérdező? Az élővilág többnyire békés. Egy olyan élővilág nem működőképes, ahol kevés növényre jut sok növényevő, mert nem tud a növényzet megújulni. És az sem működőképes, ha azonos vagy több a ragadozók mennyisége, mint a növényevő állatoké. Ez simán számolható azzal, hogy 100 oroszlánnak mennyi növényevő teszi ki a táplálékát, és az oroszlánok mennyi időnként esznek és mennyit és vs a növényevők szaporodása és felnövekvése mennyi idő. Nem is lehet több a ragadozó állat. Szóval a helyzet az, hogy a közhiedelemmel szemben az élővilág inkább békés.

Amúgy meg a nemi erőszaknak nem célja a gének továbbadása. De még az emberek esetén sem az az esetek többségében.

Az evolúció modern felfogásának meg inkább néz utána.

A bűn csak összetartozó csoportoknál értelmezhető, és azért elég sok állat nem csoportosan él.

De még az egyedül élő állatok sem mindig küzdenek. Sokszor felmérik, hogy érdemes-e küzdeni.