Ha a bolygók gömb alakúak, akkor a galaxisok miért diszklemez alakúak?

Nem minden galaxis spirál, csak azokat találjuk szépnek ezért azokról van a legtöbb kép és ábrázolás. Sok teljesen szabálytalan galaxis van amik csak egy szabálytalan csillaghalmaznak néznek ki.

A legtöbb bolygó egyszerűen nem forog elég gyorsan hogy ellaposodjon. De vannak olyan bolygók amik nagyon forrók és gyorsan forognak azok ellaposodnak. (Bár ez a jelenség általában akkor látható ha a bolygó túl közel van a csillagához, és annak a gravitáció vonzása okozza a torzulást nem pedig a gyors forgása.)

Einstein szerint a téridőben a tömeggel rendelkező objektumok( pl. égitestek)körül a téridő meggörbül, ( ha görbül a tér, akkor az idő is ), az Einstein-féle gravitációelmélet lényege: a gravitá-​

ció nem erő, hanem a téridő torzulása. Például a Hold nem azért kering A Föld körül, mert bolygónk gravitációja vonzza, hanem​

a Föld tömege által meggörbített téridő kürtőjében mozog, aho-​

gyan egy versenyautó rója a köröket a döntött oválpályán. Vagyis az égitestek a téridőben helyezkednek el a téridőt saját maguk körül görbítik meg. A kis tömegű testek nem görbítik meg az időt ezért saját alakjuk van, de a nagy tömegű égitesetek kénytelenek ellenállni a nyomásnak és az amorf alakjuk gömbszerűvé préselődik.​

A galaxisok meg azért "laposak" mert "forognak" egyszerűen megfogalmazva, vannak gömbgalaxisok vagy másnéven gömbhalmazok pl. Messier 13, ahol egy rakat csillag és bolygó található egymás hátán, a forgás (centrifugális erő) miatt alakul a spirál forma.

​

A bolygók fizikája más, mint a galaxisoké. Pláne az univerzumé. Egy csepp víz is másképpen viselkedik, mint az óceán. Pedig mindkettő víz. Ha egy dolog mennyisége átlép bizonyos határt, akkor a dolog más minőséget vesz fel.

Egy további probléma. A galaxisok egyáltalán nem mind olyanok (lemez). Végy száz sokféle idomot. Nézd őket mind szemből. Megállapítod, hogy sokfélék. Most mindet fordítsd el 90 fokkal, vidd messzire és nézd jból. Mind nagyjából egyforma.

De mi nem tudunk odamenni, mind megfelelő szögbe állítani. Röpködni se tudunk a galaxisok között, hogy szemügyre vegyük őket. Mindet egy pontból és jó messziről kell néznünk.

Rafinált és bonyolult eszköztárral közvetve néhány galaxisról már kimutatták, hogy a térbeli szerkezetük más, mint aminek látjuk őket.

Az összes bolygó úgy jön létre, hogy van egy központi anyagdarab, amely sok nagyságrenddel nagyobb tömegű, mint a többi egyenként. Ez nálunk a nap (másutt is, esetleg kettő). ezután az egyes anyagok helyzetétől és sebességétől függ, hogy a) begyűjt őket a központi test, b) elkezdenek keringeni körülötte. Aztán szép lassan a többi is összeáll és forogni kezd, forgását a korábbi állapotok határozzák meg. A galaxisokkal is ugyanez történik, csak sokkal nagyobb térben és sokkal nagyobb tömeggel, ezért a galaxisnak nem minden részére hat ugyanolyan erőszerkezet, emiatt van lehetősége sokfélének lenni.