Mégis,mit takar a 'Semmi'?

"azt meg azért mindenki el tudja képzelni szerintem hogy milyen az a semmi"

Nono, biztos vagy benne, hogy amit elképzelsz semmi cimszó alatt, az biztosan azonosa a "létező semmi"-vel?

Egyáltalán, létező dolog a semmi? Hiszen maga a szó a nemlétezést jelenti ;)

A világunknak nincs határa, tehát semmi sincs a határon túl.

AZONBAN lehetséges, hogy magasabb dimenzióban mégis létezik valami más is.

A "semminek" azt nevezzük, ami a világunkon kívül helyezkedhet el, és nem terjed benne a fény, nem lehet mozogni, és valószínűleg mások a fizikai törvények is, mint a világunkban. Ott valószínűleg nem is tud létezni hagyományos anyag.

TIPP: a gravitáció esetleg tud terjedni ott is.

Besenyő Pista bácsi elmondja 0:25-1:00.

https://www.youtube.com/watch?v=SFGDzHAeTrE

A jelenlegi tudományos elméletek nem képesek leírni minek a hatására kezdett el felfúvódni az univerzum. Az ősrobbanás elmélet csak a már megindult folyamatot képes leírni.

A Földön sem tudsz az Északi sarknál északabbra menni, de látod a Földet magad alatt és az űrt is feletted. Egyszerűen nincs északibb pont. A téridővel is kb. így van ez, amikor az ősrobbanás "előtti" dolgokat próbáljuk elképzelni. Maga az "előtte" mint olyan, nem értelmezhető a jelenlegi fizikánkkal. Elvileg "akkor" még nem létezett a mai értelemben vett tér is idő, hanem valamilyen egzotikus állapotban volt a többi kölcsönhatással együtt.

Talán majd lesznek olyan tudományos elméletek, amik ezeket jól megtudják magyarázni. Egy működőképes kvantumtér-elmélet sokat segítene. Vagy valami, ami összehangolja a relativitás-elméletet a kvantum-elmélettel. Ha ezt megtaláljuk, akkor abból nagy valószínűséggel triviálisan fog következni a magyarázat ezekre a furcsa kérdésekre. És nem kell már olyanokkal dobálózni, hogy nem volt előtte semmi, meg hasomlók...

A kérdésben van egy-két téves előfeltevés. És mivel ez a tudományok rovatban található, érdemes tudományos jellegű választ adni rá.

Az egyik téves előfeltevés, hogy az Univerzum a semmibe tágul bele.

A jelenlegi tudásunk alapján FOGALMUNK NINCS, mekkora az Univerzum. Lehet, hogy végtelen. Lehet, hogy nem. Nem tudjuk. Ebből adódóan azt sem tudjuk, van-e "széle".

Amit meg tudunk figyelni belőle (találó néven: megfigyelhető Univerzum), az nagyjából 93 milliárd fényév átmérőjű.

Ami ezen túl van, az nem a nagy semmi, hanem olyan messze van, hogy a fénye (vagy másként fogalmazva: bármilyen információ) onnan nem tudott hozzánk eljutni. Mondhatni olyan messze van, hogy nem elég idős a világegyetem ahhoz, hogy az ott lévő dolgok fénye eljuthasson hozzánk. Ezért aztán nem is láthatjuk.

És a (gyorsuló) tágulás miatt soha nem is fogjuk.

Ez a "határ" tehát nem egy betonfal, nincs ott semmiféle fizikai dolog, vagy semmi/valami határvonal, hanem egy absztrakt értelemben vett horizont, amin túlra fizikai képtelenség betekinteni innen a Föld pozíciójából.

Ez nem a technológiánk korlátaiból fakad, hanem a fizikai törvényekből, egész pontosan a fény terjedési sebességéből, és a világegyetem tágulásának mértékéből.

Semmi okunk nincs feltételezni, hogy a 93 milliárd fényéven túl valami totálisan más dolog lenne, mivel az, amit viszont meg látunk, nagy léptékekben nézve erősen homogén. Miért lenne akkor máshol máshogy?

---

Az pedig, hogy a semmiből lett az ősrobbanás, megint kicsit ferde kijelentés, vigyázni kell vele.

A nullidő is egyfajta horizont (hasonló, mint a fent említett), csak nem térben, hanem időben.

Ez azt jelenti, hogy (legjobb tudomásunk szerint) nem állunk oksági kapcsolatban azzal, ami korábban volt.

Tehát: onnan (ha volt is ott akármi) semmilyen információ nem tud átszivárogni ide. Ebből adódik, hogy nem tudod megfigyelni, megmérni (hisz nincs információ, amit kiolvashatnál). Ergo hogyan nyilatkozol róla? Piszok nehéz ügy.

Tehát az, hogy az ősrobbanás előtt büdös nagy semmi volt, csak egy hipotézis. Vagy így volt, vagy nem.

Ahogy Máté (#7) is írta, az ősrobbanás (újabban: kozmikus felfúvódás) NEM a keletkezés pillanatát leíró elmélet, hanem a nullidőt KÖVETŐ történések modellje. Arról egy szóval sem nyilatkozik, hogy miből és mi hatására keletkezett az Univerzum.

Ez fontos különbség!

"Miért lenne akkor máshol máshogy?"

Van egy ilyen feltevés is, hogy körülöttünk azért ennyire egyforma a világ, mert egyetlen kis részlet fúvódott fel.

Emiatt nagyon nagy távolságban esetleg lehet másféle is.

Bár mondjuk a korai világból nagyobb részt látunk, és az is egyforma.

Másrészt: semmi akadálya, hogy távolabbra is elnézzünk, csak akkor valakinek közvetítenie kell az adást. A fény alapból nem tud megtenni ekkora távolságot, de relézve már igen. Most már csak azt kéne megoldani, hogy valaki 40 milliárd fényévről közvetítsen. Lehetőleg sokszoros fénysebességgel.