Az idő mennyire relatív?

> Gyakran olvasom, hogy Einstein azt mondta, hogy tölts el időt egy szép nővel meg a forró golyó és akkor bla bla bla.

Ez valószínű egy anekdota Einsteinről, ténylegesen nem mondott ilyet. Ha mégis, az nyilván valamiféle vicc akart lenni. Kb. mint egy másik viccben:

- Mi az összefüggés a tér, az idő és a tömeg között?

- Ha jó az idő, a tömeg lemegy a térre.

Nyilván a tényleges fizikai összefüggés még csak közelről sem erről szól.

(Aztán lehet, hogy a kérdésed is vicc akart lenni, de ez Poe törvénye miatt nem megállapítható.)

A mi, két lábon járó, átlag földi halandói életünkben az idő relativizmusának nincs semmilyen észrevehető következménye/jelentősége.

Ez csak nagyon extrém sebességeknél, és extrém gravitáció jelenlétében "üt be".

Nem véletlen, hogy korábban nem fedezték fel.

De ha (szó szerint) földhöz ragadt példát szeretnél: a Földön sétáló ember számára az idő (minimálisan, de nem elhanyagolható módon) másképp telik, mint a műholdak számára, mivel ahol azok keringenek, gyengébb a gravitáció erőssége.

Konkrétan picit másképp jár az ő órájuk.

Ezt a különbséget figyelembe kell venni a műholdak kalibrációjánál. Ha ezt nem tennék meg, a GPS konkrétan nem működne.

Vagyis: ha az 1800-as években Föld körüli pályára tudtak volna állítani egy műholdat, baromira nem értették volna, mi a fenéért pontatlan a helyzetmeghatározás.

(Einsten a relativitás elméleteit a XX. század elején írta le).

Az einsteini példa kiváló az érzések szempontjából. A fizikai idő azonban másról szól.

ha egy szép nővel vagy, eltelik egy valóságos óra, a hölgynek mennie kell, mire te: a fenébe is, de rövid volt az idő, pedig még mennyi tervem volt...

ha egy forró golyót tartasz a kezedben, el nem dobhatod, mert lelőnek, eltelik egy valós perc, szólnak, hogy elejtheted. Felsóhajtasz, égett tenyered bámulván: de hosszú volt ez az idő, már gondokodtam, jobb ha lelőnek, legalább vége...

Minden idő rövid ha jól érezzük magunkat, és minden idő hosszú, ha rosszul.

A fizikai idő relativitása más. Ez két módon szemlélhető. A futóverseny kezdetén indítják a stoppert. Nekik az idő ekkor kezdődik. Az életed a születéseddel kezdődött. De nem tudsz egy abszolút pontot mondani, mikor minden idő kezdődött. Ahogy egy abszolút kezdőpontot se. hanem mindig mindent valamihez viszonyítva mérünk. Ez a relativitás egyik szemlélete. A másik bonyolultabb, amely komplikált méréseknél derül ki. Ezt szokták úgy szemléltetni, ahogy vázlatosan #4 említi. Arról van szó, hogy az időt órával mérjük (sokféle van, de most nem ez számít). Azt feltételezzük, hogy minden óra ugyanúgy, azaz azonosan működik. A szinkronizálás összehasonlítással történik. Ha te a földön ülsz kezedben az óráddal, a haverod elszáguld a szomszéd csillagra az ő órájával, nem tudtok hasonlítani. ha visszajön, akkor tudtok és meglepődtök, hogy a két óra más időt mutat. Azt mutatták ki meglehetősen sok és bonyolult kísérlettel, hogy mivel a fény véges sebességgel megy, és mivel az utak megtételéhez szükséges a közeg ismerete (ahol égitestek is vannak), más eredmény jön ki ha a tömeget nem vesszük figyelembe, és más, ha igen. Einstein ezt az összefüggést adta meg, vagyis az állítás lényegében azt mondja, az idő múlásának számításához kell a közeg szerkezete, ahol viszont tömeggel rendelkező testek vannak. Az erőtörvény szerint viszont a tömeg és a gyorsulás között van összefüggés, így a sebességnél is igaz ez, tehát az idő múlása és a tömeg jelenléte egymástól függenek, vagyis egyik a másikkal kifejezhető. Ez a relativitás. Ez jelenti azt, hogy az időd lassabban múlik, ha nagy sebességre teszel szert, azaz jó nagy gyorsulást produkálsz, amit a tömeggel is kifejezhetsz.

Mint, ahogy említettem az időnek nevezett dolog nem létezik.

Az anyagi univerzumban minden mozog.

Az embereknek kell valami kapaszkodó, ahhoz,hogy tudjon akciókat tervezni a jövőben ebben a rengeteg mozgással teli térben.

Ezért a rengeteg féle mozgásból kiválaszt néhány mindenki számára megfigyelhető mozgást és ehhez hasonlítja a többi mozgást.

Az első a föld forgása. Ez az egy nap hosszú időnek nevezett mozgás.

Azután jöttek a különböző óraszerkezetek.

Hát ez van.

A többi csak hablaty. Vagy nevezhetjük Bla-Bla-nak is

A fizikai a világ jelenségei közötti összefüggéseket igyekszik feltárni. Ehhez a jelenségeket különböző aspektusból vizsgálja, analizálja, ennek következtében a világot bizonyos lényegi szempont alapján jellemzi. Ezek a fizikai tulajdonságok.

Bizonyos nézőpontból minden fizikai tulajdonság elvonatkoztatás, absztrakció, az idő nem kevésbé, mint bármelyik más tulajdonság. Más szempontból ezek a tulajdonságok valami tényleges, lényeges, az eseményeket alapjaiban meghatározó jellegeket reprezentálnak.

Az idő nem kevésbé létező, mint a térfogat, a nyomás, a sűrűség, a hatásfok, a hőmérséklet, a fajlagos hőkapacitás, az elektromos feszültség, a permeabilitás, a törésmutató, a gyújtótávolság, a hangintenzitás vagy éppen a tömegkoncentráció.

Ezeket aztán lehet csoportosítani is mindenféle szempontból, vannak abszolút, relatív, extenzív, intenzív, skaláris, vektoriális, fajlagos stb. tulajdonságok.

> Az anyagi univerzumban minden mozog.

A mozgás időbeli pozícióváltozás. Az idő koncepciója nélkül a mozgás sem értelmezhető.

> tervezni a jövőben

A jövő sem értelmezhető az idő nélkül. Az, hogy "jövő", az időbeli viszonyt fejez ki.

> Ezért a rengeteg féle mozgásból kiválaszt néhány mindenki számára megfigyelhető mozgást és ehhez hasonlítja a többi mozgást.

Mozgás, mozgás, mozgás. A dolgoknak van pozíciója. A mozgás azt fejezi ki, hogy van valami - az idő - aminek függvénye az, hogy éppen mi az adott dolog pozíciója.

> Ezért a rengeteg féle mozgásból kiválaszt néhány mindenki számára megfigyelhető mozgást és ehhez hasonlítja a többi mozgást.

Igen, kb. mint minden tulajdonság esetén valahonnan származtatjuk a mértékegységet, amihez képest fejezzük ki egy-egy tulajdonság mértékét. De ez nagyjából minden mértékegységgel rendelkező tulajdonság esetén így van, az idő ebben nem kivétel. (Nota bene ma már az idő mértékegysége nem is mozgásból, hanem más természetű időbeli változásból származtatódik.)

> A többi csak hablaty. Vagy nevezhetjük Bla-Bla-nak is

Hát nagyjából a te válaszodban leírtakat lehet leginkább hablatynak nevezni.

Csak néhány helyen szúrnám ki az előbbi hozzászóló által felfújt lufikat.

Szerintem ugyanis az alábbiak igazak:

A mozgás nem időbeli pozicióváltozás, hanem TÉR-beli pozícióváltozás.

A "tervezni valamit a jövőben" egy gondolat.

És ennek a lényege a TERV.

A mozgás nem fejez ki semmit, egyszerűen csak van.

A NOTA BENE jelentés : Jól jegyezd meg.

Mire is hívtad fel a figyelmemet?

Arra a hülyeségre, hogy a mozgás mértékegysége már nem is mozgásból származódik ?

Miféle más természetű mozgásról tudsz még a térben való helyzetváltozáson kívül?