Miért nem olvad el a jég tartós hideg esetén sózás hatására sem?

Volt már a kérdés.

Mert a sós víz is megfagy előbb-utóbb.

nem az a lényeg, hogy mennyi ideig van hideg, hanem az, hogy mennyire van hideg.

kezdjük az elején a fagyással.

a sós víznek nincs olvadás (és fagyás) pontja. tetszik, nem tetszik, ez a helyzet.

konyhanyelven, egyenletek, meg szakszavak nélkül:

a jég és a só nem bírják egymás. nagyon nem. amikor sós vizet akar az egyszeri halandó megfagyasztani, akkor azt történik, hogy a vízmolekulák meg szeretnének fagyni, de nem tudnak, mert a jég utálja a sót. szegény molekulák nem tudnak mást tenni, elkezdik kilökdösni maguk közül a Na és Cl ionokat, ez a kilökdösés azonban munkaigényes dolog. munkát meg semmi nem végez, ha csak nincs kellő ösztönzése. az ösztönzés ebben az esetben a hőmérséklet csökkenése. sótartalom függvényében a hőmérsékletnek kell egy bizonyos mértékig csökkennie ahhoz, megjelenhessenek az első jégkristályok. a meccs ezzel azonban nincs még lejátszva, a a kilökdösött ionok ugyanis nem tűnnek el, hanem a meg nem fagyott oldatban maradnak, növelve annak só-koncentrációját. a magasabb koncentráció pedig azt jelenti, még keményebben kell dolgozniuk a megmaradt vízmolekuláknak ahhoz, hogy kilökdössék az ionokat maguk közül és végre meg tudjanak fagyni. a még keményebb munka még nagyobb ösztönzést, azaz még alacsonyabb hőmérsékletet kíván.

egyszerűen fogalmazva, minél hidegebb van, annál több víz tud megfagyni, de közben annál nagyobb lesz a megmaradt oldat koncentrációja.

ez a versengés -21,1 foknál ér véget, amikor a víz feladja a harcot, belenyugodik sorsába és megfagy, kéz a kézben a sóval.

ezért nincs olvadás (fagyás) pontja a sós víznek általános esetben. az olvadás egy koncentráció függő hőmérsékleten kezdődik és -21,1 fokon ér véget. ez nem pont.

egyetlen kivétel van, az a 23,3t%-os sóoldat. ez az az összetétel, aminél a víz feladja a harcot. ha ilyen összetételt próbálsz megfagyasztani, akkor víznek egészen -21,1 fokig nem lesz elég ösztönző erője a megfagyáshoz, azaz folyadék marad. ott aztán egyben megfagy az egész.

(ha ennél magasabb az oldat sótartalma, akkor a hőmérséklet csökkenésével sókristályok fognak kiválni az oldatból, minél hidegebb van, annál több, egészen a bűvös -21,1 fokig. ott aztán jön a fagyás)

amikor te jégre öntesz sót, akkor a történések attól függnek, hogy hány fokos a jég. ha -21,1 fog alatt van, akkor hosszú-hosszú ideig nem fog semmi látható történni. persze történik azért valami, csak a folyamat olyan lassú, hogy nem igazán venni észre. a só ugyanis szépen lassan elkezd beleoldódni a jégbe. semmi olvadás, két szilárd anyag szépen lassan, baromi lassan, egyesül. hetek, hónapok , évek, de megtörténik.

ha 21,1 fok felett vagyunk, akkor más a helyzet. akkor jelenlévő só miatt a jég egy része megolvad. hogy mennyi az megint a hőmérséklettől függ. a folyamat lassan indul be, hiszen a sónak előbb be kell jutnia a szilárd jégbe, meg kell vetnie a lábát, de ha már sikerült, akkor nyert ügye van. pontosan annyi jeget fog megolvasztani, amennyi ahhoz a só-víz koncentrációhoz kell, amennyi azon a hőmérsékleten még nem tudna megfagyni. ha kevés a só, amit rászórsz, akkor ez annyira kicsi, hogy észre sem veszed.