Mi értelme Kossuth nyílt levelének?

Kossuth már 1865-ben fellépett a kiegyezés ellen a Kasszandra-levéllel. Szerinte a kiegyezés feladta a teljes függetlenséget, a közös ügyek kiszolgáltatják az országot Ausztria imperialista érdekeinek.

Deák hívei ezzel szemben a kiegyezés előnyeit hangoztatták. Ugyan nem valósult meg a teljes függetlenség, de az ország nem olvadt bele Ausztriába, önállóságának jelentősebb részét megtartotta, hiszen 1526-tól, amióta Habsburg uralkodó ül a magyar trónon, ezeket a közös ügyeket már nem a magyarok intézték.

A szabadságharc bukása megmutatta, hogy bennünket egy ország sem támogat a Habsburg-ház elleni harcban, viszont az uralkodót a nemzetek elnyomásában a többi ország vezetői segítik. Magunkra-maradásunk lehetetlenné teszi a függetlenség kivívását. Deák rámutatott arra is, hogy a nyugati hatalmak szükségesnek tartják a Monarchia fenntartását, mivel az egyensúlyt képez Oroszországgal szemben.

A Kossuthféle dunai konföderációról Deák azt tartotta, hogy a kis nemzetek nem szövetkezni, hanem önállósulni akarnak, nemzetállamban gondolkodnak, ezért kivitelezhetetlen.

Kossuth valóban jól látta, hogy a soknemzetiségű Ausztriát népeinek nemzeti fejlődése szét fogja feszíteni, de Deáknak volt igaza abban, hogy a kiegyezés az adott körülmények között a legjobb megoldás.