Hogy lett a Földön élet az után, hogy állítólag év milliókig lángolt (vulkáni tevékenységekre gondolok)?

Amikor a felszín még forró volt, nem volt rajta élet. Hogy a víz honnan van, még nem tudják biztosan, de úgy gondolják, hogy az üstökösök hozták ide a rengeteg becsapódás nyomán. Akkoriban sokkal több becsapódás volt, és igen, hozhattak annyi vizet, amennyi most van a Földön.

Ez a vízmennyiség akkoriban gőzként terjengett a levegőben, és miután lehűlt a felszín és a légkör 100 C alá, elkezdett esni az eső. (Állítólag többezer évig folyamatosan.) Az kialakult tengerekben alakult ki az élet, tehát nem a forró szárazföldön, hanem a vízben.

:)

Van egy teoria, miszerint a Hold keletkezesekor kerultek a Foldre az elet kialakulasahoz szukseges anyagok. Mivel a Hold folyamatosan tavolodik a Foldtol, igy ez a feltetelezes is megallja a helye't.

Ezen a videon lathatod az animalt Hold-keletkezeset, valamint a Thea becsapodasat a Foldbe.

http://www.youtube.com/watch?v=w_wTXLAoyQ8

én ahogy nagyjából tudom és értem az a következő:

valóban a meteorok hozták ide jég formályában és ez a forró felszinen elpárolgott ahogy írták az előzőekben, csak akkor még nemigen volt légkör (ózon réteg sem) ami felfogta volna a meteorok nagy részét (aprókat) most is vannak meteorbecsapódások csak az ember csekély (10000 éves) történelmében ez eltörpül a föld életéhez képest.

a másik része hogy hogyan lett élet: a vízben lévő baktériumok évmilliós fejlődéséből lett élet, gondolj a misztikus lényre a főnixmadárra. Az emberi élet alapja is a szén, szén alapú életformák vagyunk és a tűzre rendkívül érzékenyek, porból lettünk porrá leszünk szól a mondás, ha te elhalálozol más életformák kifejlődéséhez járulsz hozzá és így bekerülsz az élet körforgásába. a hamuból amit elégetsz kicsit több időt kell várbod amíg újra valami földhöz (kb pár száz év minimum) hasonló anyag lessz.

Szerintem így működnek a dolgok :)

"A meteorok miért csak akkoriban csapódtak be, ma miért nem?"

Ma is becsapódnak, csak sokkal ritkábban. Akkoriban talán évente több nagyobb is becsapódott, ma meg csak pár millió évente. Egyszerűen nincs akkora káosz a Naprendszerben. Az instabil vagy ütközőpályán lévő objektumok többsége már vagy becsapódott valahova (Nap, Jupiter, stb.), vagy kirepült a rendszerből (pl. az Oort felhőbe, Kuiper övbe), vagy végleg elszállt.

"Ennyi vizet tényleg el tudott szállítani az a pár meteor?"

Az a pár meteor akkora volt, mint ami a dínókat kipusztította, csak akkor még szinte folyamatosan bombázták ilyenek a Földet. (Meg más bolygókat is.) Valahol láttam egy képet, ahol az összes vízmennyiséget lerajzolták a Földgolyó mellé külön, és bizony eltörpült a bolygó mellett. Szóval a bolygó méretéhez képest nem olyan hatalmas mennyiség, amit pár száz millió év alatt ne gyűlhetett volna össze a Naprendszerből. Más bolygók sokkal több vizet kaptak, nekünk szerencsére egy egészséges mennyiség jutott.

"A magok honnan jöttek?"

Milyen magok? Növények? Azok is a vízben alakultak ki, de sokáig nem maggal szaporodtak. Az egy későbbi evoluciós folyamat eredménye.

"A hidrogénből ma sem tudnak mást csinálni csak hidrogént, akkor honnan a többi anyag?"

Az Univerzum keletkezésekor hidrogén és hélium létezett. A többi elem létrejöttéhez olyan körülmények kellenek, amik csak egy óriáscsillag belsejében vannak meg, és ott is csak akkor, amikor meghal, vagyis szupernóvaként felrobban. Szóval a többi elem a szupernóvarobbanásokból származik, egy haldokló csillag belsejéből.

Azt feltételezik (nem lehet biztosan tudni), hogy a mai Naprendszer helyén korábban egy hatalmas csillag lehetett, ami szupernóvaként pusztult el, és ennek az anyagából, a robbanáskor keletkezett új elemekből jött létre a Nap, és mi magunk is. Mármint a bennünk lévő szén, oxigén, stb.

Vannak az elemi anyagok (Mengyelejev tábla). Megfelelő feltételek esetén ezek, ha közel kerülnek egymáshoz, reakcióba lépnek, így jönnek létre vegyületek, aztán ezek némelyike is egymással reakcióba léphet, ami által egyre több és bonyolultabb vegyület keletkezik. Abba most nehéz és messzire vezető lenne belemenni, hogy milyen feltételek szükségesek. De ha arra gondolsz, egy vulkáni tevékenységnél milyen óriási hőmérsékletek, nyomás van, továbbá néhány egyszerű iskolai kísérlettel összeveted, megértheted, ha egyszerűbb körülmények is produkálnak meglepő eredményt, mennyire tudnak az extrém helyzetek.

A vízhez például csak oxigén és hidrogén kell, magas hőmérséklet, nyomás, hatásukra az atommagok is elveszíthetik stabilitásukat, és ha két hidrogén és egy oxigén kötésbe lép el is készült a víz. De ez másutt is lejátszódhatott, amit aztán idehozott egy két meteor.

Ha a körülmények úgy alakulnak (és úgy alakultak, erre bizonyítéknak itt vagyunk mi magunk), akkor bizonyos szénvegyületek kapcsolatba léphetnek más (hidrogén, oxigén, klór, stb.) vegyületekkel, ezekből lehetnek aminosavak, további kapcsolódások után olyan vegyületek, amelyeket ma közkeletűen sejteknek nevezünk. Innen már egyenes az út az emberig.

Nem szeretnék most magfizikába bonyolódni, de megfelelő körülmények hatására összeállhatnak hidrogénatomok, és például lesz belőlük héliumatom. Ezt nevezik fúziónak. Attól, hogy mi nem tudjuk ezt megvalósítani az extrém körülmények kivitelezési nehézségei és drágasága miatt, még tudjuk, mit kellene csinálni, és hogy ilyesmi csillagokban le is játszódik. Így állnak elő a Mengyelejev tábla elemei a hidrogénből.

Az pedig tévedés, ha felperzselsz valamit, az élet megszűnik. Ma már nem nagyon használatos, de a mezőgazdaságban új termelés beindításának egyik gyakori eszköze volt, árokpartokat ma is felperzselnek, hogy dúsabb fű nőjön utána (a gyom lesz kevesebb). A meteorokból való vízutánpótlás pedig ma is történhet, csak nehezen érzékeljük. Ilyesmi észrevételéhez nem egy ember élete, hanem évmilliók kellenek, ezért nem észleled te.