Mi történne, ha egy ember hátrafelé ugrana ki egy haladó vonatból?

1. Nem sodorja maga alá a légáramlat, ha oldalra ugrik ki, a magyar vonatoknál legalábbis tutira nem. Nagyon gyors vonatnál el tudom képzelni, de nem valószínű.

2. Ha előre ugrik ki, akkor miért ne lenne sebessége? Sőt, a kezdősebessége a vonaténál nagyobb. V1 a vonat sebessége, az ember V2 sebességgel rugaszkodik el előre, akkor az ember sebessége V1+V2 lesz kezdetben. Ám: az előre száguldó embert lassítja a légellenállás, a gravitáció pedig lefelé gyorsítja, úgyhogy szépen lepottyan a sínre, elesik, összetöri magát és a vonat is átmegy rajta.

3. Ha hátrafelé ugrik le, akkor kedvezőbb a helyzet, mert ilyen kor az ember V2 sebességének iránya ellentétes a vonat V1 sebességének irányával, tehát az ember sebessége V1-V2 lesz. Ha a vonat lassan megy, és az ember képes pont ekkora sebességgel hátrafelé leugrani, akkor egy pillanatra "megáll" a levegőben, majd a gravitációnak engedelmeskedve lehuppan a sínre függőlegesen.

Egy kevés számolással rögtön nyilvánvaló, hogy magyar vonatoknál a légáramlatnak nincs szerepe. Se előre, se hátra, se oldalt. A francia szuperexpressz teljes sebességénél talán kicsit (ott csak az a gond, hogy nem nyílik semmi ki), de azt is csak az egyensúly miatt szükséges figyelembe venni. Már az is nagy szívás, de nem a légáramlattól.

Az alapvető jelenség az, hogy egy ember tökéletes körülmények között sem képes 5-10 km-nél nagyobb sebességgel földet érve megállni a lábán (a mozgási tehetetlensége és izomereje közötti különbség miatt). Jó kaszkadőr 20-30 km/h sebességű vonatból sima füves terepre oldalt tud úgy kiugrani, hogy földet éréskor a mozgási energiáját még gurulásba tudja konvertálni nagyobb zúzódások nélkül. De hétköznapi ember össze fogja törni magát. Főleg, ha hátrafelé ugrik ki. A vonat csak akkor megy át rajta, ha a mozdonyról direkt eléje veti magát (vagy oldalt besodorja valami).