Szerintetek jó zseninek lenni?

Valamilyen szempontból jó, valamilyenből meg nem. Rossz, hogy alig marad másra ideje, de jó, hogy valamihez úgy ért, mint senki más (szinte).

Én nem lennék zseni ilyen értelemben, mert nem tudnám elképzelni, hogy semmi mást ne csináljak pl a fizikán kívül. És itt nem a kémiára vagy a matekra gondolok.

Egyébként kitűnő tanuló vagyok, nem egy megyei fizika-, matek- és kémiaversenyt nyertem már meg, és számos országos döntőre is bejutottam. Jól esik, hogy sokan csodálják az eredményeimet, akár az osztársaim közül is, de rossz, hogy sokan meg azt gondolják, hogy más nem is érdekel. Az is jó érzés, hogy a megyében a korosztályomban nincs nálam jobb. De nem érne ez semmit, ha közben nem lenne más, nem lennének barátaim. És igen, sokan el se tudják képzelni, de csajom is volt már. Ez pedig, hogy azt hiszik, csak a tanulásnak élek, néha elég szar érzés, mindig igyekszek ebből kitörni. Sokan úgy képzelik el a reáltárgyakban jeleskedőket, mint nagy kockafejűeket, akik egy csajt se mernek megszólítani, pedig ez nem így van, persze ilyet is ismerek azért. Visszatérve a kérdésre, úgy jó csak zseninek lenni, ha az embernek nem csak ez tölti ki az életét.

Ja, és még egyszer, sok ismerősöm zseninek tart, de én nem tartom annak magam. Megmondom őszintén, el se tudtam még pár éve képzelni, mikor 3-asaim is vtak, hogy valaha ilyen eredményeket érek el.

"Az én fizikatanárom mindig azt mondta, hogy nem jó zseninek lenni..."

Ha a fizikatanárod tudta volna, hogy milyen zseninek lenni, nem lett volna fizikatanár. :-) Az, hogy kit mennyire emészt fel a munka, az egyéni motivációkon múlik, és aki igazán motivált, az nem érzi úgy, hogy őt felemésztené a munka, és ehhez zseninek se kell lenni.