Vízzel kapcsolatban három kérdés (? )

1. igen. szobahőmérsékleten pl. az acetonnak kisebb a viszkozitása.

2. nem számít, hogy milyen körülmények között, milyen sebességgel hűl. (extrém nyomás, már befolyásol, de az teljesen más tészta)

3. van. megnézed a jég és a víz sűrűségét és kiszámolod belőle.

1. ha "folyékonyság" alatt a viszkozitást érted (tehát hogy mennyire "sűrűn folyik"), akkor persze: tiszta alkohol, tiszta benzin is kevésbé viszkózus. A legkevésbé viszkózusak az ún. szuperfolyadékok, amiknek a viszkozitása 0. Egy ilyen folyadékot ismerünk, a héliumot -273 °C-on.

2. Nem számít. A sebesség a képződő kristályok formáját befolyásolja. Lassan hűtve a víz ilyen tűszerű, hegyes kristályokat formál. Gyorsan hűtve egyenletesebben fagy meg. Persze a "végtermék" jég méretét befolyásolhatja, hiszen ha felreped, akkor a benne lévő levegő is hozzáadódik és "nagyobb" darab jeged lesz, de ha a beszrult levegő térfogatát levonod, akkor nem számít.

3. A liter nem tömeg, hanem térfogat mértékegység :D

1 liter = 1 dm3

Ezért áfogalmazom a kérdésed:

1 kg víz és 1 kg jég térfogata közt mennyi a különbség?

Hát ez egy jó kérdés: a térfogat ugyanis más-más hőmérsékleten más. A vicc az a dologban, hogy a víz ebből a szempontból különleges állatfaj, ugyanis 4 °C-on a legsűrűbb. Ha melegíted akkor is nő a térfogata, ha tovább hűtöd, akkor is nő a térfogata. Az arányokat nem ismerem, de a jég tutira gyorsabban tágul a hűtéssel, mint amennyire a víz tágul a melegítéssel.

3. Igen, azt szokták mondani, hogy a jéghegynek csak az 1/10-e látszik. Ez kb így van, pontosabban még annyi sem.

A jég sűrűsége 0,91-0,92 g/cm^3 körül van, tehát a jég térfogata kb 9-10%-kal nagyobb, mint ua tömegű vízé.

A gravitációtól nem lehet gyorsabban mozogni, mivel a gravitáció nem mozog :D Gondolom úgy értetted, hogy a gravitációs gyorsulást képes leküzdeni?

Mindegy, nem értem mi köze ennek a gravitációhoz. Az, hogy egy folyadék milyen gyorsan folyik, azaz milyen viszkózus, attól függ, hogy mennyi az ún. belső súrlódása. A belső súrlódást az okozza, hogy a folyadék részecskéi vonzzák egymást, ezért gyakorlatilag nehezen gördülnek át egymáson.

A folyékony héliumban lévő részecskés semleges atomok, amik nem vonzzák egymást. Emiatt olyan érdekes jelenségeket produkál, mint hogy egy edénynek annyira felfut a falára, hogy kifolyik a tetején.

http://www.youtube.com/watch?v=2Z6UJbwxBZI

Héliumot hűtik. Amikor szuperfolyékonnyá válik, elkezd felkúszni az edény falán, mint a víz -> a víz is kicsit felkúszik a falára, U alakot vesz fel. Mivel a héliumnak nincs belső súrlódása, ezért nem csak felveszi az U alakot, de egész az edény tetejéig fel tud futni és kifolyik felül.