A fák mennyiben segítik a városi levegő minőségének javulását?
Illetve a mikroklíma kedvezőbbé tételét (nyáron, a lombjukkal)?
Esetleg ha valami kimutatás van erről, belinkelitek?
Vagy tudjátok esetleg?
Egy fás utca mennyivel jobb egy nem fásnál?
válasza:Nem mondod? :)
Ennél azért tudományosabban érdekelt.
Mert például állítólag az ultrafinom részecskéket nem köti meg, nem "szűri".
Az érdekel, mit köt le, mennyit bír, melyik faj érzékeny? Hat-e valamire, például légmozgásokra, hogy hűvösebb van alatta?
Azt se tudom, hogy egy utcában, ahol sok fa van, akár Andrássy út, alacsonyabb-e bármilyen szennyezőanyag koncentrációja, mint pl. a Rákóczi úton, ami elég szürke, "fátlan"?
Vagy "csak" szebb?
Bár alapvetően az is számít, hogy szebb, meg, hogy nyáron árnyékot ad.
Vagy egy olyan nagyváros levegője alapvetően jobb, ahol sok a fa, mint egy olyané, ahol alig; és utcaszinten kevésbé érződik?
Körülbelül tisztában vagyok a szennyezőanyagok terjedésére ható tényezőkkel, de csak nagyon alapszinten.
válasza:Akkor nem számítanak a fák egyáltalán nem?
Nagyon érdekel a téma, a sulimban esély sincs semmiféle kutatásra (már kérdeztem). Azt se tudom, hogy ha voltak már konkrét mérések, akkor azoknak hol van az eredménye?
Mi történik, ha árnyékot vet egy fa nyáron? Azt hiszem, a Levegő Munkacsoport egy kiadványában olvastam, hogy a hűvösebb és a melegebb levegő keveredik, légmozgás alakul ki, ezáltal ugye hígul a szennyeződés.
Nulla kibocsátás, igen, vissza az őskőkorba.
Egyébként akkor hamarabb halnánk :P
Nem érne ide az oltóanyag a fertőzések ellen, ja de minden bizonnyal elő se állítanák őket.
Kajánk se lenne, az se érne ide meg elő se állítanák.
Vissza a gyűjtögető, vadászó életmódhoz.
Nem tudom, de én inkább a kompromisszumok és a tűzoltás híve vagyok.
Nomeg a lobbikkal is együtt kell működni, nem azt várni, hogy egyszer csak eltűnnek...
válasza:Én pont ebben a témában dolgozom, de doktori értekezést én sem fogok tudni neked itt írni róla.
A semminél jobb, de a szmogot nem szünteti meg.
A nitrogén- oxidokkal tudtommal semmit nem tudnak kezdeni a fák.
Az ózont (és származékait, pl eroxiacetil-nitrát) abban az értelemben csökkentik, hogy a levelek reagálnak el vele és nem a te tüdőd.
A kén vegyületekel megint csak nem nagyon tudnak mit kezdeni.
A PM frakciókkal, vagyis a szálló porral, akarom mondani legújabb megfogalmazás szerint "kisméretű részecske szennyezéssel" sem tudnak igazán mit kezdeni.
Az egyedüli jelentősebb hatásuk, hogy fotoszintetizálnak és oxigént termelnek szén-dioxid megkötés által.
Konkrét mérési adatokat hivatalból nem adhatok ki nyilvánosan.
A mikroklíma már más kérdés. Kánikulában próbáld ki, hogy egy aszfaltozott parkolóban letöltesz egy kis időt a déli órákban és egy parkos ligetes részen egy fa árnyékában. Melyik lesz kevésbé kellemetlen?
Bocsánat a színvonal alatti tudománytalan válaszomért. Tőlem csak ilyen telik.
Jó, de változtat valamin, hogy az egyik 100 négyzetméteren melegebb van, a másikon hidegebb?
Akkor parkokban se jobb a levegő lényegében?
Hol tudnék a témának utánanézni?
válasza:Akkor ezt mondd....
Nem értem, nem látod, hogy érdekel a téma, de olyan h.lye vagyok hozzá, mint egy falu 120 éves öreg nénije?
Persze, hogy fontos minden szempontból a fásítás, de meglep, ha csak látvány miatt.
Figyelj, nincs a témában egy könyv vagy valami?
Tudom, manapság lenézik, le-h.lye.-stréberezik, aki érdeklődő, te is megteheted, de segíts is mellette.
Milyen zéró kibocsátású autó?
Mert a lobbik érdekeit figyelembe KELL venni!!!
válasza:Amiatt nem vagyok nagy barátja a "jóvan, ültessünk fákat a füstbe és jó lesz" szemléletnek, mert önmagában hülyeség, még akkor is, ha esetleg tökéletes megoldás. Miért? Mert pont olyan, mintha evés után belefosnék a tányéromba, csak mert úgyis el lesz mosogatva.
Lehet, hogy volt kutatás, amiben próbálták közelítőleg behatárolni, milyen hatással is van egy kiadós parkosítás, és akkor lehet, hogy meg lehet találni google bátyó és egy kis angoltudás segítségével, hogy az általuk vett mintákban (közlekedés: sűrűség, autók átlagéletkora, fák: fajta, kor, sűrűség) mik jöttek ki, milyen korrelációkat találtak pl. fafajonként, mekkorára becsülik a határokat, és legfőbbképpen amit tudsz is és említették is, hogy mire nincs egyáltalán hatással, vagyis miért jobb nem is füstölni inkább.
És akkor még meg se említettük a millió éve kipusztult erdők összegyűlt energiatartalékainak rohamtempóban folyó égéstermékké alakítását, ami mérhető oxigéntartalom-csökkenéssel járt eddig is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!