Hogy lehet hogy a tűznél a kékszín akkor jelenik meg amikor a leghidegebb felületet nézük, de a csillagoknál akkor jön létre a kék szín ha a legmelegebb területet nézük miért?

Ehhez pár dolgot meg kell érteni előbb.

-Minden elektromágneses sugárzás egyben foton is, és a látott színt a frekvenciája határozza meg. A frekvencia pedig azt hogy mennyi energiával rendelkezik a foton. Nagyobb frekvencia=nagyobb energia. Viszont a teljes elektromágneses spektrumon belül a látható fény(színek) nagyon kicsi tartományt ölel föl. (Tehát van UV, Gamma, Röntgen, Mikro és Rádióhullámú "foton" is. Tehát tulajdonképpen ez mind fény.)

-Fény azaz foton úgy keletkezik hogy egy elem elektron héjai között lejjebb "ugrik" egy elektron. A kibocsájtott foton frekvenciáját vagyis színét ez esetben az határozza meg hogy mekkorát/hány elektronpályát ugrott lejjebb az elektron mennyi energia szabadult fel így.

Mindez történhet hőmozgás hatására is vagy fotonbefogás utáni visszaállás miatt, esetleg egy másik részecske elektron befogása becsapódása miatt.

-Ennek a fordítottja amikor elnyelődik egy foton (az előbb említett fotonbefogás), és ennek köszönhetően 3 dolog történhet. Ha nagyon kicsi energiájú volt a foton akkor majdnem semmi, ha elég nagy energiával rendelkezett, akkor följebb léphet egy elektron egy pályával, ha pedig nagy energiával rendelkezett akkor le is szakadhat az elektron vagyis ionizálódik az anyag.

-Ionok. Egy anyag csak addig számít annak ami amíg meg van minden elektronja, ha ionról beszélünk annak már teljesen más tulajdonságai lehetnek, függetlenül attól hogy mi az atommag. Alap eset ha van egy protonod, ha adsz hozzá egy elektront akkor van egy hidrogénatomod.

De ha pl egy Ca-atom elveszít 2 elektront akkor a Ca++ nak már teljesen eltérő fizikai tulajdonságai lehetnek.

Tehát minden féle atomnak van egy színképe, de ez a színkép nem egyezik meg az ionizált színkép állapotával.

Vagyis PLAZMA állapotbán már teljesen más a színkép.

Márpedig a csillagoknál és azok felszínén is csak Ionok vannak, mert azon a hőmérsékleten csak plazmaállapot létezik!

A gyufád nem hoz létre plazmát.

Szóval a példádnál maradva. A gyufádnál azt látod ahogy a benne lévő molekulák fölbomlanak és az elektronjaik föl le ugranak de csak a legeslegkülső pályáikon.

A csillagnál viszont eleve Ionizált anyagban történik ilyen föl le ugrálás. Tehát még ha ugyanarról az elemről is lenne szó. Akkor sem bocsájtana ki ugyanolyan frekvenciájú (színű) fényt mert

1) Ott jóval nagyobb az energia, és emiatt nagyobbat több elektron héjat is átugorhat egy vagy akár több elektronja is.

2) eleve hiányoznak belőle elektronok (ion) tehát más tulajdonságú az adott elem, így a színképe sem lehet ugyanaz.