Segítene nekem valaki megoldani egy Fizika munkafüzetet? (3 oldal)

Poharas:

A nyomás mindkét edény alján azonos. A hidrosztatikai nyomás képletében sehol nem jelenik meg a tartóedény alakja. A nyomás csak a folyadék sűrűségétől (egyezik, mert mindkettőben víz ven), a folyadékoszlop magasságától (egyezik, mert írja, hogy azonos a magasság) és a gravitáció gyorsulástól függ (közel vannak egymáshoz helyileg a pohatak a gyorsulásai kközötti különbség elhanyagolható)

Alatta:

a.) 0,5 m^3 vizet szorít ki a tömb

b.) 5000 N (10000 N * 0,5 m^3)

c.) 5000 N ("minden vizbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya" lásd: Vizipók csodapók utolsó részek egyike

d.) 8500 N. Lefelé hat 13500N, felfelé az 5000N. A kettő különbségével kell tartni, hogy ne merüljön az erény aljára.

Alatta:

a.) Felszínen lebeg, 90% a víz alatt, 10% a víz felett,mert a víz sűrűbb, mint a jég. Lassan olvadni kezd :)

b.) Lebeg, de nem látszik semmi a jégből, mert azonos a sűrűségük

c.) Teljesen elmerül, mert a benzin sűrűsége kisebb a lyégnél.

Alatta:

a.) Igaz.

b.) Hamis. A sós víz sűrűbb, nagyobb a felhajtó ereje, ezért jobban kiemeli a hajót. Lásd: fürdés a Balatonban, és fürdés a Holt tengerben

c.) Hamis. Ugyan annyi felhajtó erő hat a labdára. Amikor a víz alatt van, akkor hat rá egy nagyobb lefelé mutató erő, amit a kezünk fejt ki, míg a felszíni úszáskor ez az erő nem jelentkezik.

Második oszlop:

Balatoni hajós:

a.) A hajó súlya 2 M(illió) N. Mivel úszik a felhajtóerőnek és a súlyának egyeznie kell. (ez még homályos, majd valaki kijavít)

b.) 2 M N a felhajtóerő, akkor a kiszorított víz súlya is ennyi. Azaz 200000 kg. A képletek használatával kijön, hogy 200 m^3 a víz térfogata, amit kiszorít

Alatta:

A test tömege: m = 3384 g. A kiszorított folyadék tömege is ennyinek adódik, így a sűrűségét és a képletet használva a sűrűsége 13,6 g/cm^3

Alatta

p = F/A -> A = F/P -> 2000 N / 800 N/m^2 -> 2,5 m^3

Asztalos:

a.) A nyomó erő mindkét esetben azonos, mert az asztal lapjára ugyan az a két henger és a felfette lévő levegőoszlop nyomása hat.

b.) A B.) Esetben kisebb a nyomás az asztallapon, mert ugyan az a nyomóerő (lásd a.)) a B.) esetben nagyobb felületen oszlik el, mint az A.) esetben

Alatta példa:

1.) A szegek végeit kihegyezik, egyáltal könnyebb őket beütni.

2.)

(ezen még agyalok, a szeges példa sem igazán tetszik)

Alatta:

p = F / A -> 12500 N / 0,004 m^2 = 312500 N/m^2 (Pa)

És kimaradt az I/H... hiába későn van, tehát:

a.) Igaz. Az édes víz kevésbé sűrű, ezért a hajó jobban merül.

b.) Igaz.

c.) Hamis. A felhajtóerő megegyezik. A lefelé ható erő nagyobb a lenyomott darabon (elvégre nyomjuk)

Utolsó hasáb

Vastömbös:

a.) 0,5 m^3

b.) 5000 N

c.) 5000 N

d.) 34000 N

A magyarázatokat lásd az alumíniumos kérdéseknél.

Alatta:

a.) épp a felszínen lebeg

b.) Felszínen lebeg. 20% látszik ki a vízből.

c.) Elmerül

Alatta:

Mértékegység váltás: 1000 kg/m^3 = 1 kg / dm^3. 1 dm^3 = 1 l. Tehát a fél liter víz az 0,5 kg. Azaz, 5 N súlyú vizet szorított ki. Ez pontosan egyezik a fadarab fúlyával, mivel a fa lebeg. Így a fa súlya 5 N ill a tömege 0,5 kg.

Alatta:

Ha úszik a felhajtó erő egyezik a gravitáció erőfal Ff = Fg, tehát annyi vizet súlyú vizet szorít ki, mint a súlya: 1000 N. Ez 100 kg víznek felel meg. Korábbi példákból tudjuk, hogy a víz sűrűsége 1000 kg/m^3, így a megfelelő képletből kijön, hogy 0,1 m^3 vizet szorít ki a jég.