Mi tortene a foldel ha belecsapodna egy gazbolygo?

Mint fentebb írták, a gázbolygó mindenképpen sokkal nagyobb és nehezebb a Földnél, különben nem tartaná össze a saját gravitációja.

Ha viszont ilyen nehéz és ilyen nagy gravitációja van, akkor becsapódásról szó sem lehet. A gravitációs árapály-hatástól a Föld szétesne az ütközés előtt. A maradványai meg, persze az ütközőpálya szögétől meg a sebességétől függően szépen beülnének a gázbolygó közepébe magnak és/vagy egy guszta gyűrűrendszerré állnának össze körülötte.

Mindkét előttem szólónak igaza volt.

A gázbolygók álneve nem véletlenül gázóriás... Gáztörpéket még nem találtak sem a galaxisunkban, sem a galaxisunkon kívül.

A gravitációs hatások a légkört is elszívnák, a Föld köpenyét is szétszaggatnák, tehát a gázóriás egyszerűen elnyelné a Földet. Legelőször egyes gázóriások esetében a mágneses hatást éreznéd meg először az elektronikus technológiáink miatt.

Ellenben hozzá kell fűzzem, hogy az akár sok száz G-s gravitációs mezőnek köszönhetően a magban elhelyezkedő, általában legkisebb atomméretű/molekulaméretű gázok (főleg hidrogén) a nagy nyomáson (a nyomás következtében fellépő roppant magas hőmérséklet ellenére is) szilárd halmazállapotot vesz fel. Egészen pontosan a hidrogén a "hetes jég" nevű halmazállapotban szeret lenni, amikor is szilárd és vezető.

Ergo ha úgy vesszük van szilárd magjuk a gázóriásoknak. XD

#3:

Apropó szilárd mag, a gázóriások (általában) nem tisztán hélium-hidrogén bolygók, jelentős mennyiségű egyéb gáz van jelen, szénvegyületek is, mint pl. metán. Ezek a magasabb molekulasúlyú cuccok nagyrészt a mag felé süllyednek. A magban fentebb említett nagy nyomáson és hőmérsékleten már érdekesen viselkednek az ilyen összetevők, nagyrészt felbomlanak a molekulák és elemi állapotú anyagok keletkeznek.

Éppen ezért állatira nem baromság az Arthur C. Clarke Űrodüsszeiájában a feltételezés, hogy pl. a Jupiternek simán lehet gyémánt magja.