Hogyan gondolkoznak a feltalálók/tudósok, akik valami új dologra jönnek rá?

"Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt."

Szent-Györgyi Albert

Azért látták jó páran - de ők nem gondolkodtak el, hogy valami MIÉRT van úgy, ahogy van.

A másik, hogy ma már csak az tud valami újat találni, aki nagyon jól ismeri a tudományokat.

Hatalmas adag szerencse kell hozzá.

Pl. Mendelnek is csak azért sikerült a genetika alaptörvényeit megalkotnia, mert borsókat keresztezett. Ez mással nem sikerült volna.

Dehogynem!

Tulipánnal is működik... meg egy csomó más élőlénnyel is.

Bizonyos tulajdonságok (pl. kék/barna szem) így működnek, mások bonyolultabban.

Valamire biztos rájött volna akkor is, ha mást vizsgál.

Az első válasz Darwin esetében azt jelenti, miután sok érdekes gondolatra jutott a vizsgálódásai során, egyre inkább érlelődött benne a gondolat, hogy egyszerűbb eseteken jobban látszódna, amit sejt. Arra is rájött, hogy "egyszerűbb esetek" elzárt helyeken lehetnek. Ami minden mástól jó messze van. Ilyen a Galapagos szigetek, ami azonban hozzá (Darwinhoz) relatíve mégis közel. Ti. amerikai volt.

A tudósok egy témában összefüggéseket vizsgálnak. Próbálják leválasztani, ami nem tartozik a lényeghez, míg rá nem jönnek az összefüggésre. Ez először általában zavaros, de sok összefüggés és vizsgálódás során letisztul. Így jött rá Semmelweis, hogy a gyermekágyi láz valójában szüléskori fertőzés, amit a bábák piszkos kezén lévő kórokozók idéznek elő. ÉS Röntgent is az gondolkoztatta el, mitől lehet a fényérzékeny lemezein "rajzolat", amikor azok el vannak zárva. Arra könnyen rájött, hogy nem az íróasztalán hagyott szemüvege okozta. Na de amíg módszeresen kizárt minden mást, és ki nem derült, hogy vannak "láthatatlan sugárzások"... - az volt az, amit ő nemcsak nézett, de meg is látott.

A tudósok makacs emberek, és nem nyugszanak, míg a titok nyitjára nem jönnek. Ez különbözteti meg őket azoktól, akik nyugodtan alszanak a titoktól. Ők fognak addig tanulmányozni dolgokat, míg rá nem jönnek apránként.