Kik, milyen népek lakták a Kárpát medencét 450 és 895 között, és milyen nyelveken beszéltek?
Az anya nyelvük őse, egyik ősi formája, tehát amiből kialakult a magyar nyelv jelen lehetett a Kárpátmedencében ebben az időszakban(450-895 között)? Illetve kik, mely nép, népek beszélhették mai anyanyelvünk, ősi, archaikus, formáját a kora középkorban?
Másképpen feltéve a kérdést:
Hol, mely földrajzi területen beszéltek ó-magyarul 896-előtt?
válasza:Kedves Kérdező!
Egész Európáról elmondható az akkori viszonyokat nézve, hogy gyéren belakott volt. Ettől függetlenül Magyarország és Baskíria között szláv népelemek éltek, melyeket a Kijevi Rusz Fejedelemség fogott egybe, már a mi Honfoglalásunkat megelőzően is:
A délebbi sávokban különböző türk eredetű népek kaganátusai álltak fenn, besenyők, kunok, tatárok, és mások. Egymás mellett, avagy egymást váltva.
Ezeknek töredékei ma is létező népcsoportok, a krími tatárok, a moldovai gagauzok (úzok), a bolgárok (onogurok), Baskíriában ma is élnek tatárok és az egyetlen, ma is élő ugor nyelvet használók, a csuvasok, a Kaukázusban avarok, bár önálló államot nem alkotnak.
Itt láthatod részletes felsorolásban a ma élő össze türk eredetű népet, figyelembe véve a népsűrűséget és belakottságot is:
Itt pedig láthatod, hogyan lehet felosztani Eurázsiát az öt fő népcsoport, a germánok (sárga), arabok (rózsaszín), szlávok (zöld), türkök (kék), és indoirániak (sötétzöld) szerint.
(A bordó a keltákat jeleníti meg, a balti népek a sötétkék színt kapták, az albánok-románok narancssárgát, ezek a mai ismereteink szerint rokon nélkül állnak, hasonlóképp, mint a baszkok, akik nyelvészetileg rejtélyt képeznek.)
válasza:Bocsánat, a második link rossz:
válasza:Ez nem állja meg a helyét, hogy gyéren lakott, főleg a Kárpát-medencére nem igaz. ( Hévforrások miatt a jégkorban is számos kultúra talált itt menedékre, később a felszín közeli ásványkincs, hal, vad és erdő vagyon miatt volt páratlan vidék.
Viszont pontosan ezzel magyarázható, hogy miért volt képesek egymás mellett élni ilyen nagy számban ilyen sok féle kultúra. A gazdagabb országok kiváltsága, hogy bevándorlókat befogadják, foglalkoztassák, megosszák velük az értékeket a kölcsönös haszon reményében. Ez nyilván később jelentős feszültségekhez vezethetnek, aminek a végén a többség akarata fog érvényesülni.
Millió példa van a történelemben, befogadnak egy népcsoportot, majd elűzik. Az űzött népek egyszerűen nem képesek elfoglalni egy másik hazát, sokkal valószínűbb, hogy befogadják őket, valamiért cserébe.
Pro Patria:
A Kijevi Rusz-t a korai időszakában nem ildomos csakis kizárólag, homogén szláv nyelvű és szláv többségű fejedelemségnek feltüntetni, habár jelentős számú szláv nyelvű lakosság is élt benne jól tudjuk, hogy a kezdeti időben alapításakor legalább ugyanolyan jelentős számú sőt több mint valószínű, hogy jelentősebb létszámú, nem szláv, más nyelvű lakosság is lakta.
A Kijevi Rusz-ban jóval később vált kizárólagos jelentős tényezővé a szláv elem.
"Etnikai összetétel, társadalmi szerkezet
A Kijevi Rusz lakói varégok, finnugorok és szlávok voltak, amely népcsoportok a 10. század folyamán összeolvadtak.
Több mint 20 különböző és nem egységes nép és törzs laza szövetsége alkotta a Kijevi Ruszt. A lakossága 3–12 millió fő között lehetett. A keleti szlávok különálló törzsekben éltek, amelyeket csak a nagyfejedelem személye kötött össze.
Délnyugaton a drevjanok (Pripjaty és a Horiny déli medencéje), pojanok (a Dnyeper középső szakasza, központjuk Kijev volt), sziverjanok (a Gyeszna, Szula, Pszel, Vorszkla folyók medencéjétől a Sziverszkij Donec felső folyásáig), tyiverciek (Dnyeszter és a Prut laső folyása), ulicsok (a Dnyeszter, Déli-Bug és Dnyeper alsó folyása), volinyiak (a Nyugati-Bug medencéje), dulibok (a Nyugati-Bug és a Pripjaty felső folyása) és fehérhorvátok (Elő-Kárpátok, Dnyeszter felső folyása) éltek.
Nyugati területeken a polocsánok (A Dnyeper felső folyása és a Nyugati-Dvina felső folyása között) és a drehovicsok (a Pripjatytól északra) éltek.
Az északkeleti területeken a szlovénok (csak nevük azonos a Balkánra vándorolt szlovénokkal) az (Ilmeny, Ladoga és Onyega tavak partjától a Volga felső folyásáig), kirivicsek (Csúd–tó, Volga, Dnyeper és Nyugati-Dvina felső folyása), radimicsek (a Dnyeper középső szakasza) és vjaticsok (Volga felső folyása, Oka és Kljazma medencéje) törzse élt.
A nem szláv népek és törzsek közül a Kijevi Rusz hatalma alá került több finnugor nép, mint a vót, vesz, csúd, merja, murom, mescser. A Rusz és későbbi részfejedelemségei gyakorta harcban álltak különböző nomád török népekkel, mint a tork néven emlegetett úzokkal, ugyanakkor a kijevi állam vazallusainak számítottak a fekete süvegesek."
Mint látszik nem szabd a Kijevi Ruszt szláv többségű szláv államnak nevezni. Jól tudjuk, hogy nem volt az.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!