A Hold valóban összeütközhetett (súrlódhatott) a Földdel 13000 évvel ezelőtt, elpusztítva ezzel Atlantiszt, az akkori kor legfejlettebb civilizációját?

Kedves 10-es!

Nem az a kérdés, hogy én mit keresek a tudományos oldalakon, hanem az, hogy lehet-e bármiféle tudományos alapja annak a – fogalmazzunk úgy – bizarr elképzelésnek, hogy a Hold 13000 évvel ezelőtt összeütközött a Földdel.

Ki gondolta volna?... Azért bemásolom – neked is – a legfontosabb részt, nehogy lemaradjon a dolog veleje, illetve hogy ne kelljen végigolvasni az egész oldalt.

„Gyanús, hogy a Kemi asszony bolygója az elpusztult ötödik bolygó a Naprendszerben, amelyet napjainkban kisbolygók övezetének nevezünk. Már csak a törmelékei keringenek a Nap körül. De a Hold, akkor még nem keringett a Föld körül. Atlantisz az Arvisuránk szerint Gibraltártól keletre volt, amiről egy fennmaradt térkép is méretarányosan tudósít. Szíriat oszlopaitól keletre. Ez Platon szerint is itt volt. A korabeli feljegyzéseink szerint itt, Atlantisz szigeténél ment neki A Hold a Földünknek, és ez olyan óriási katasztrófát váltott ki, amelyet még a Kaltesi fejlett tudással sem sikerült elkerülni. Pedig ezért építették a rengeteg piramist a Földön. Ez a katasztrófát nem tudta megakadályozni, csak enyhítette.

A térképeimen nem volt túl feltűnő, de a Földgömbömön kiválóan látszik. Ezt a képet mellékeltem, mert ezen az is látszik, hogy hol fekszik az óceán fenekén a milliárd tonnányi holdpor, és holdkőzet. Az ívelt formájú hatalmas formációhoz pontosan illeszkedik a Hold mérete. A Hold átmérője 3476 km, tömege 73,47 trilliárd tonna. Ha telibe találta volna a Földet, ma nem írnám ezeket a sorokat. Így is alig maradt az addigi lakosságból.

Afrikától keletre körülbelül a Zöld-foki szigetek térségében látszik az leszóródás centruma, itt és az Azori szigeteknél bizonyára könnyű holdkőzethez jutni. A kéreg a sötétre satírozott részeknél szakadt be, és itt hatalmas, hat kilométer mély gödrök vannak az óceán fenekén. A szélességi háló itt kb. 1111 km-es, és ez alátámasztja az elméletemet. Az Azori szigetek Portugáliához tartoztak, és akkor ma az Európai Unióhoz. Akkor van nekünk elegendő holdkőzetünk, még űrhajó sem kell hozzá. A Holdnak a titokzatos túloldalán van az ütközés nyoma? Ilyen koncentrikus kráter nem egykönnyen keletkezik meteor becsapódástól. Ennek komoly esélye nincsen.

Ez egy nagyon gyanús kráter, de érdemes a kérdést még alaposan megvizsgálni. A többszörös gyűrűt alkotó hegyek túl laposak, és koncentrikusak is. Az bizonyos, hogy a katasztrófa a Holdunkon is komoly nyomokat hagyott. Az bizonyos, hogy ott, ahol a koccanás lezajlott a Holdon tengeri sót, és meszet is fogunk találni, méghozzá olyat, amiben a tizenháromezer évvel ezelőtti heves randevúnál az akkor élő tengeri állatok mészvázai is megtalálhatók lesznek. Bizonyos, hogy a távozó Hold, jelentős mennyiségű tengervizet is magával vitt, már csak azért is, mert ráfagyott. Ez a kis vonzású és levegőtlen Holdon sokáig nem maradhatott meg, mert kicsi a gravitációja, és csak a nagy fajsúlyú gázokat tudja megtartani felületén, és a víz is hamar elpárolog róla. De a só visszamarad, és maradhattak a Hold felületén is tengeri állatok tetemei. Légüres térben a víz hamar felforr, még szublimál is, vagyis gőzölög a jég is. Az ütközéskor keletkező lökéshullám a Föld túloldalán lévő Ataisz szigetét is pusztulásba sodorta. A Hold sorsára juthatott a Plútó és a Merkúr bolygó is, csak őket nem egy bolygó, hanem a Nap fogta keringési pályára. Máig is nagyon kacsáznak, de igyekeztek beilleszkedni a Naprendszer hullámvilágának zenei harmóniájába.”