Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Van-e élet az Európán?

Van-e élet az Európán?

Figyelt kérdés

Sokat hallottam arról, hogy a Jupiter Európa holdján tervezik, hogy lejuttatnak egy szondát a több km vastag jég alá, mely "önirányító tengeralattjáróként" felkutatná a több mint 100 km mély óceánját az élet után.

Több verzió is felmerült, hogy miképpen tudná átolvasztani a szonda a vastag jégkérget. Ezekben nukleáris melegítés mellett szerepet játszott a gravitáció. Mindeddig érthető.

Azonban: Ha át is jut a szonda nem valószínű, hogy információt tud juttatni a felszínre, ill. a Földre. Viszont arról soha nem halottam, hogy ez a szonda valahogy vissza is juthatna, azaz a megszerzett információkat nem csak "önmagának" gyüjtené. Tud erről valaki valamit?



2014. nov. 27. 11:16
1 2 3
 1/27 anonim ***** válasza:
100%
az élet lehetséges ha folyékony víz van a jégtakaró alatt, csak az ottani élőlények nem a nap energiáját hanem a geotermikus energiát használják. A szondát 3 egységként tudnám elképzelni. Az egyik a műhold, ami a föld és a felszíni egység között tartja a kapcsolatot. A második a felszíni egység ami a fúrást végzi és az adatokat továbbítja a műholdnak, a harmadik pedig a víz alatti egység. Amit nem tudok, hogy az adatokat képes lesz-e átjuttatni a vastag jégtakarón
2014. nov. 27. 11:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/27 A kérdező kommentje:

1-re:

Nagyjából én is így képzelem, annyi különbséggel, hogy a víz alatti egység saját magát fúrná át a jégtakarón.

Amennyire tudom, több km vastag jégkérgen nem hatolnak át a rádióhullámok. (Esetleg lézerrel kommunikálna? Érdekes kérdés.)

2014. nov. 27. 11:45
 3/27 Razorclaw válasza:

A jégkéreg alatt egy, akár 90 km mély vízóceán található.

Valamilyen életnek lenni e kéne, bár az nagyon


Bizonyítékok erre az elméletre még nincsenek, így ezt a későbbi űrszondáknak kell tisztázniuk. A tervek szerint egy önálló kriobot a felszíni leszállás után átolvasztaná magát a jégkérgen és a hold óceánjába egy kisméretű robot-tengeralattjárót engedne. Mielőtt azonban ez a küldetés megvalósulhat, a következő évtizedben szükséges lenne elindítani az Jupiter Europa Orbiter (JEO) nevű szondát a Europa Jupiter System Mission keretein belül, mely az Európé körül pályára állva a holdat részletesen tanulmányozná és adataival elősegítené a későbbi küldetések leszállóhelyeinek kiválasztását.

2014. nov. 27. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/27 Wadmalac ***** válasza:

A fúróegység lehet kábeles is, legalább a leszállóegységtől tudna tápot kapni.

Egy 4 eres 0,14 mm2-es szálas műszerkábel 28 kg/km, szóval azért szép súly, de lehet, hogy ez még mindig kevesebb, mint amennyi plusz súly a fúrószondára kellene, hogy önellátó legyen energiában és még legyen 2-3 km jégen átlátó rádióadója is.


Apropó rádió.

Még ha nem kábeles is a fúrószonda, minek?


Az a szonda jégbe fog lyukat ásni és a kifúrt lyukat jég+víz fogja kitölteni. Mindkettő jól viszi a hangot. A szonda szerintem gond nélkül vissza tud szólni simán hangra ültetett adással.

2014. nov. 27. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/27 anonim ***** válasza:

Egy optikai kábelből van 20kg/km is, és valószínűleg ilyen célra még ennél is könnyebbet is lehetne találni. Ahogy olvasztja át magát, szépen húzza a kábelt, kábel bele fagy a jégbe (kapásból rögzítve is van).


De én szerintem inkább a Titánon kéne nézelődni :P

2014. nov. 27. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/27 Wadmalac ***** válasza:

Én még bízok az Európában.

[link]


:)

2014. nov. 27. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/27 A kérdező kommentje:
Hajrá Európa! :-)
2014. nov. 27. 14:02
 8/27 anonim ***** válasza:

Titán fan vagyok, bocsi :D Van légköre meg sokkal egzotikusabb hely :P


Mennyire menő már, hogy metán tavak vannak, meg metán eső esik, és a talajon szénhidrogén-hó van? :D

2014. nov. 27. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/27 Wadmalac ***** válasza:

:D

Menőnek menő, de én jobban bízom a H2O alapú életben. Vagy a szuperkritikus CO2 alapúban, mint a legújabb elméletek valószínűsítik.

2014. nov. 27. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/27 A kérdező kommentje:

4-re:

Képezelj el egy kb. 2 km vastag jeget, a Galileo mérései szerint akár 160 km mély lehet alatta az óceán. A felszínen -60 fok alatt van a hőmérséklet. A szonda maga alatt olvasztja a jeget, ha ezt kábelel csinálná, a fölötte megfagyott víz néhány méter után be is fixálná a szondát örökre, hacsak nem fűti maga mögött folyamatosan a kábelt, ez viszont rengeteg energiát és fűtőszálat, azaz jóval nagyobb km/kg kábelsúlyt feltételez.. Ráadásul, hogy valamit is találjon, akár több száz km-t kellene megtennie. (Pl. a földön leszállna egy űrhajó a Szaharában, egy idő után visszatérne azzal, hogy a föld lakatlan.) A hanggal történő kommunikációhoz a pár km jég és jó pár km víz alól ugyancsak "kiabálni" kéne. (Ha jól emlékszem, a bálnák 50-60 km-re tudnak infrahangon kommunikálni.) De a jég a lézerfényt is szérszórná...

Ezért lep meg, hogy bár folynak kiséletek az átolvasztásra, illetve "önirányító tengeralattjáróval", de semmit nem hallottam arról, hogy hogy jut vissza a megszerzett információ.

2014. nov. 27. 14:34
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!