Valami okos ember segítene nekem biológiából?

Sejtanyagcsere milyen 2 útja?

Felépítő/lebontó?

Aerob/anaerob?

Heterotróf/autotróf?

Ebből látszik, hogy milyen okos emberek állítják össze a tételsorokat. Pedig nem lenne olyan nehéz normális kérdéseket írni, no de mindegy....

A lényegre térve: 99%, hogy a felépítő és lebontó folyamatokra gondolnak, bár a címből ez valóban nem derül ki. Essünk neki:

A sejtek anyagcseréje lehet lebontó anyagcsere (katabolizmus) vagy felépítő anyagcsere (anabolizmus).

A lebontó folyamatok fő jellemzője, hogy nagyobb molekulákból kis molekulák keletkeznek, miközben jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Az energia az emberi szervezetben általában hő- vagy kémiai energia. A lebontó folyamatok egy része hőt termel (testhőmérséklet fenntartása a magasabb rendű szervezeteknél), más része nagy energiájú vegyületelben (pl. ATP) raktározódik. Ez később az energiaigényes, általában felépítő folyamatokban felhasználódhat.

Táplálkozásunk során általában nagyobb (ún. makro-) molekulákat fogyasztunk. Szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket.

1. Szénhidrátok. Az összetett szénhidrátok, pl. a keményítő egyszerű szénhidrátokra (pl. szőlőcukor = glükóz, C6H12O6) bomlik le, majd a szőlőcukor is tovább bomolhat. Energetikailag legkedvezőbb a cukor szén-dioxiddá és vízzé való bontása, mivel lényegesen több energia keletkezik így, mint a tejsavas erjedés során. Ehhez viszont több oxigén is kell, ez az ún. aerob glükózlebontás. 1 glükózmolekula aerob lebontása során 34-36 ATP-molekula keletkezik (valójában nem keletkezik, csak feltöltősik, mivel ADP-ből alakul át, még egy nagy energiájú fopszfátcsoportot felvéve). A glükóz lebontásának másik módja az anaerob glükózlebontás, ez oxigénhiány esetén mehet végbe, pl. erős izommunkában a glükóz csak tejsavig bomlik le, ennek során viszont csak 2 ATP molekula keletkezik, ami lényegesen kevesebb energiát jelent. Aztán vannak sejtek, amelyek nem is képesek aerob anyagcserére (pl. a vörösvértestek, mivel nincs mitokondiumuk). Így ezek is anaerob módon bontják a cukrot. A táplálékkal bevitt szénhidrátokon kívül fontos még az emberi szervezet szénhidrátraktára, a glikogén. Ez a májban tárolódik, illetve az izomban. Szükség esetén ezt is lebonthatjuk cukorrá és így energiatermelésre fordíthatjuk.

2. Fehérjék. A fehérjék aminosavakból épülnek fel. A táplálkozás során a fehérjék aminosavakká bomlanak le, és úgy szívódnak fel a vérbe. Az aminosvak egy része cukorrá alakítható, így szintén lehetnek energiaforrások.

3. Lipidek (zsírok). A legtöbb energia a zsírokból nyerhető. A zsírokat szintén szén-dioxiddá és vízzé bontjuk le, közben rengeteg ATP feltöltődhet (a pontos számuk a zsír szénatomszámától függ). A táplálkozáson kívül jelentős az emberi szervezet zsírraktára is, jelentős mennyiségű zsírszövet van pl. a hasban, de a bőr alatti kötőszövetben is tudunk zsírt raktározni.

Felépítő anyagcsere (anabolizmus): Lényegük a kis molekulák átalakítása nagyobb molekulákká vagy más, szintén kicsi, de más szerkezetű molekulákká. Energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát a lebontó anyagcsere biztosítja, általában kémiai energia (ATP) formájában. Az autotróf szervezetek (növények) a fényből is nyerhetnek energiát a felépítő folyamataikhoz. A felépítő anyagcsere során felépült molekulák élettanilag fontos funkciókat töltenek be. Ezeken is menjünk végig a 3 fő tápanyag kapcsán, mint az előbb.

1. Szénhidrátok: Az emberi szervezetben a szénhidrátok fontosak a sejtek felépítésében, de a sejtközötti állományban is megtalálhatók (pl. a kötőszövetekben), ezen kívül enerigaraktárakként is fontosak (glikogén a májban és izomban). Egyszerű cukrokból építjük fel őket eneggia árán.

2. Fehérjék. Élettani jelentségük rendkívül nagy. Minden sejt és szövet felépítésében részt vesznek, így pl. az izom rostjai fehérjékből állnak, az enzimek is fehérjék, így lényegében az egész anyagcserét a fehérjék irányítják. A hormonok nagy része is fehárje. A fehérjék legfőbb jellemzője az őket alkotó aminosavak száma, azok fajtái és sorrendje. Ezeket megfelelő sorrendben egymáshoz kell kapcsolni, ami a felépítő anyagcsere feladata. Szintén enerigiaigényes.

3. Lipidek. Minden sejt sejthártyáját zsírok építik fel. A hormonok közt is vannak lipid természetű anyagok. ezek szerkezete is elég speciális, ezeket is kisebb elemekből kell felépíteni, ami szintén energiaigényes.

Összefoglalás: A lebontó anyagcsere során a szervezetbe kerülő, vagy az ott tárolt nagy molekulákat kisebb részekre bontjuk, ezzel energia termelődik, amely részben hőtermelésre fordítódik, részben pedig a felépítő anyagcsere számára biztosít energiát. A felépítő anyagcseréhez szükséges alapanyagokat szintén a lebontó anyagcsere biztosítja.