Mikor földelést akkarnak létrehozni miért kell az adott tárgyat olyan mélyre leásni?

Mert azt akarod, hogy tényleg földelve legyen.

A föld ugye nem valami jó vezető... de mélyebben, ahol már akár talajnedvesség is van, ott jobban vezet.

Minél mélyebbre ásod, annál nagyobb felületen érintkezik a földelés érintkezője (vasrúd) a földdel. Minél nagyobb felületen érintkeznek, annál kisebb lesz a kettő közötti elektromos ellenállás. Az áram pedig mindig arrafelé halad szívesebben, amerre a legkisebb ellenállást kell legyőznie. A jó földelésnek pedig nagyon kicsi az ellenállása, amit fentebbiekből kiindulva úgy érhetsz el, ha jó mélyre ásod a földelés vasrúdját.

Persze ebben szerepet játszik az is, amit fentebb írtak, hogy lejjebb ásva a föld víztartalma is fokozatosan nő, és a víz a földből kiold különböző sókat, amiktől sok lesz benne az ion, így jobban fogja vezetni az áramot. Ha a vasrudad vége 10-15 cm nedves földbe van szúrva, az már közel 0-ra csökkenti az ellenállást. Tehát ahol mindig vizes a föld, ott elég lenne max. 20 cm-re leszúrni a vasrudat, azonban Magyarország általában nem ilyen hely, mert nyáron azért elég mélyen ki szokott száradni a föld, és azért nyáron sem árt, ha van megfelelő védőföldelés az elektromos rendszerekhez. Ezért aztán jó méternyire le szokták ásni vagy szúrni, hogy a vége tényleg mindig biztosan nedves földbe érjen.

Igazából a felület nem számít annyira, mint gondolnánk. Például függőleges rúdnál a rúd hossza sokkal jobban számít, mint a sugara.

Aztán például ugyanannak az alakzatnak a földelési ellenállása mélyebbre lehelyezve kisebb (már persze ugyanolyan talaj esetén is).

Ezek az elméleti meggondolásokból következnek, de persze mérhetőek is.

A baj nem a nyárral van (azzal is), hanem a téllel. Ugyanis a fagyott talaj ellenállása ugrásszerűen megnövekszik. Emiatt a hatásos földelő a fagyhatár alatti rész.