Mennyi idő alatt kerülöm meg a föld teljes felszínét? Ha pl Pestről indulok magán gépel nyugatra, USA felé és teljes kört megyek a föld körül visszajutok Európába?

Szerinted milyen kérdés ez?

Ha sík egyenesen mész, ami kivitelezhetetlen, akkor elvileg egy idő múlva ugyanoda érsz vissza.A kérdés az hogy mennyivel menne az a gép és mennyi időt töltenél utazással.De ezt így valószínűleg senki nem tudná neked megmondani.

"Mennyi idő alatt kerülöm meg a föld teljes felszínét?"

Az a repülőgéped sebességétől függ.

"Ha pl Pestről indulok magán gépel nyugatra, USA felé"

Ha van elég üzemanyagod és sehol se lő le a légvédelem, akkor van esélyed...

"és teljes kört megyek a föld körül visszajutok Európába?"

HA már előre kikötöd, hogy teljes kört mész, akkor teljes kört mész. Ha az a kérdésed, hogy "ha megjerülöm a Földet, akkor megkerülöm-e a Földet", nos erre igen a válasz.

Mennyi ido alatt? Altalanos iskolai fizika ugy latom meg nem megy... Esetleg ha elarulnad, milyen sebesseggel teszed mindezt, lehetne erdemben valaszolni is.

A 2. kerdesre igazabol nem is tudom hogy milyen valaszt kene adni, hogy ne sertodj meg, de... lattal mar eletedben foldgombot?

Az előttem író válaszolókhoz hasonlóan, nekem is vannak megértési gondjaim a kérdéssel kapcsolatban.

A Föld teljes felszíne az jó közelítéssel egy gömb felszíne, azaz teljes felülete. Ezt a teljes felszínt megkerülni? Azt csak olyan repkedéssel lehetne, mintha ecset lenne a repülőgép, és be szeretnéd festeni vele a teljes felületét.

Nem értem én sem, hogy miért kérdéses folytonos nyugati irányú repülés esetén a visszaérkezés Európába? Még a kiindulási helyre sem az.

Azt sem értem, hogy kommentedben miért azt tudakolod, hogy mennyi az ezzel töltött leghosszabb idő? Vélem, hogy inkább arra vagy kíváncsi, hogy mennyi a legrövidebb idő, ami alatt megtehető egy ilyen kör. Azaz, nem „max”, hanem „min”.

És nem tudom, hogy elméleti számításra, gyakorlati tervre vagy kíváncsi, vagy arra, hogy történt-e már kisgépes Föld-megkerülés?

• Ami a megtörtént repüléseket illeti:

ha Budapestről Európába (Föld-megkerülésnél inkább Budapestre) érkezéssel volt-e ilyen, a válasz: nem;

ha más indulási-, érkezési hely esetén is érdekel, akkor: igen.

a) Geraldine Mock volt az első nő, aki egyedül körberepülte a Földet, egy Cessna 180-as, tényleg kis géppel. Leszállásokkal tette, 29 napba telt.

[link]

b) Matevž Lenarcic először – és a világon elsőként – 2004-ben kerülte meg a Földet társpilóta vagy bármilyen más légi támogatás nélkül. Ő sem egyfolytában tette, az ő célja annak bizonyítása volt, hogy környezetkímélő, kis fogyasztással is kivitelezhető az út.

[link]

c) Polly Vacher karitatív céllal repült, ő is megszakításokkal, kétszer is megkerülte a Földet.

[link]

d) És akkor: Steve Fossett szuperkönnyű sugárhajtású repülőgépén leszállás és üzemanyagfeltöltés nélkül, három nap (67 óra 1 perc) alatt egyedül körberepülte a Földet. Az amerikai rekordernek ugyanarról a repülőtérről kellett indulnia, ahová megérkezett, 37 ezer kilométert tett meg. Gondolom, az ilyen repülések közül – azt leszámítva, hogy nem Budapestről indult és érkezett vissza – ez flel meg leginkább az érdeklődésednek.

[link]

• Ami a számítást illeti:

Pontosan Budapestről nehéz lenne indulni, bizonyára elfogadható a budaörsi repülőtér, ami alkalmas és használatban is van vitorlázó-, kis motoros-, oldtimer utasszállító repülőgép, valamint helikopter fel- és leszállására.

A repülőtér – honlapja szerint – az északi 47°26’59” szélességi körön van. Ez, átszámítva: 47,45°.

Milyen hosszú ez a szélességi kör?

Ha a Föld képzeletbeli középpontjából egy egyenest húzunk ide (ez a földgömb egyik sugara), majd merőlegest bocsátunk az Egyenlítő síkjára, és azt a találkozási pontot összekötjük a középponttal, akkor egy derékszögű háromszöget kapunk.

Leghosszabb oldala, azaz az átfogója, a gömb sugara. A fölgömb átlagos kerülete 40041 km, akkor az átlagos sugár 40041/π/2=6372,72 km.

A gömb középpontjában levő hegyesszög: 47,45°.

Cosinus függvénnyel meghatározhatjuk a szög melletti befogó hosszát: cos(α)=x/r, x=cos(α)*r=cos(47,45°)*6372,72=0,676*6372,72≈4308 km.

Ez egyezik Budaörs szélességi köre sugarával, vagyis annak a szélességi körnek a hossza: 2*r*π=2*4308*π≈27068 km.

A repülőgép azonban nem a földfelszínen repül, vagyis az általa leírt kör sugara nagyobb, mint a Föld sugara. Mennyivel? Annyival, amilyen magasan repül. Ha 1000 m magasan repül, akkor a kör sugara 4308 km+1000 km=5308 km.

A repülési kör hossza: 2*r*π=2*5308*π≈33351 km.

Ha 2000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+2000)*π≈39634 km-t kell repülnie.

Ha 3000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+3000)*π≈45917 km-t kell repülnie.

Ha 4000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+4000)*π≈52200 km-t kell repülnie.

Ha 5000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+5000)*π≈58483 km-t kell repülnie.

Ha 8000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+8000)*π≈77333 km-t kell repülnie.

Ha 10000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+10000)*π≈89899 km-t kell repülnie.

Ha 12000 m magasan repül, akkor 2*r*π=2*(4308+12000)*π≈102466 km-t kell repülnie.

(Ezekhez a távolságokhoz képest bőven el lehet hanyagolni a fel- és leszállás módosító hosszait.)

Ha azt vesszük, hogy légcsavaros gép olyan 4-8000 m magasságig tud repülni; 200-400 km/órás utazási sebességgel; sugárhajtóműves gép 10-12000 m magasságig tud repülni, 700-800 km/utazási sebességgel, akkor, például:

- 4000 m magasságban 200 km/órával repülve, 52200 km/200 km/óra=261 óra szükséges,

- 4000 m magasságban 400 km/órával repülve, 52200 km/400 km/óra=130 óra szükséges,

- 5000 m magasságban 800 km/órával repülve, 58483 km/800 km/óra=73 óra szükséges,

- 8000 m magasságban 400 km/órával repülve, 77333 km/400 km/óra=193 óra szükséges,

- 10000 m magasságban 700 km/órával repülve, 89899 km/700 km/óra=128 óra szükséges,

- 10000 m magasságban 800 km/órával repülve, 89899 km/800 km/óra=112 óra szükséges.

• Ami a gyakorlatot illeti:

Folyamatos repüléshez módosított, nagy üzemanyag-tartályos gép szükséges.

És be kell szerezni a teljes útra a repülési engedélyt.

És az elején ismertetett sikeres repüléseken kívül voltak tragikusan végződött kísérletek is, ráadásul nem is leszállás nélküli próbálkozásoknál. Az óceánok feletti repülés igen veszélyes.