Azt hogy magyarázzák hogy a föld gravitációja ekkora holdat megtart?

Nem tudom, hogy egyáltalán van-e közvetlen kapcsolat egy bolygó mérete és gravitációja és a holdjai száma és tömege között, az is lehet, hogy nincs! (képzett csillagászoktól én is szívesen látnék egy választ.) Elvileg minél nagyobb a gravitácó, annál messzebbre hat, tehát nagyobb eséllyel fog be mondjuk kóbor testeket, de ezen túl nem tudom, van-e bármi jelentősége, ugyanis az, hogy "megtartja"-e, ahogy te kérdezed, nem gondolom, hogy ezen múlik. Ha már pályára állt egy hold és nincsenek olyan belátható időn belül közelségbe kerülő más testek, amik onnan kimozdíthatják, teljesen mindegy, hogy mekkora tömegvonzás tartja ott. (legalábbis szerintem)

Ami a Föld holdját illet, ott a létrejöttében van a kérdés, lévén a Föld nem egy befogott szatelita, hanem egy a Földnek egy Mars méretű testtel való ütközése során kiszakadt anyagból képződött égitest. Alapvetően egy új bolygó esetében a gravitáció minden anyagot egyetlen tömegközéppontba húz, tehát már miután a Föld kialakult, tört ki belőle egy újabb rész. A testek "megtisztítják" a pályájukat a kisebb testektől, és a Hold is úgy alakulhatott ki, hogy az ütközés által kihasított törmelék (..nek az a része, ami nem repült ki az űrbe vagy hullott vissza a Földre) hólabdaszerűen gyűlt egybe, ahogy pályára állva keringett és így hozott létre egy második testet.

A mi holdunk egy NAGYON egzotikus valami amúgy, és ezt egy más bolygóról érkező látogató annak is látná. Szinte egy "dupla világunk" van.

Sajnos nem vagyok szakértő, és engem is érdekelne egy csillagásztól a válasz, hogy mennyire gyakoriak az aránylag ekkora nagy holdak a világmindenségben, egyáltalán van-e erre létező adat (ti. az exobolygók exoholdjainak [exo- itt arra utal, hogy a Naprendszeren kívüli] észlelése sem egyszerű feladat, és fogalmam sincs, most épp hol tart).

[link]

[link]

Először ezeket olvasd el.:-)

A Plútónak relatíve sokkal nagyobb holdja van.

Tudom, pár éve már nem bolygó, de akkor is. :D

Ahhoz, hogy egy "ilyen nagy" holdat egy bolygó meg tudjon tartani maga körüli pályán, ahhoz nem kell óriásbolygó tömeg.

Adott pályasugárhoz adott sebesség.

Ugyanekkora hold egy nagyobb gravitációjú bolygó körül ugyanilyen pályasugáron gyorsabban kellene, hogy keringjen, vagy ugyanekkora keringési periódussal messzebb, de ennyi. A Marsnak is lehetne ekkora holdja, csak akkor közelebb kéne, hogy keringjen, vagy lassabban.

Egyébként tényleg "extra" a Föld-Hold tömegviszonya, legalábbis a mi naprendszerünkben. Ez már gyakorlatilag ikerbolygónak tekinthető.

De nincs ebben semmi csoda.

És ki tudja, lehet, hogy más naprendszerekben durvább párosok is vannak.

Én csak annyit mondanék, hogy Plútó/Charon páros (jó, tudom, már nem bolygó mondjátok, de az ilyet meg sem hallom).

Ott olyan a tömegkülönbség, hogy a közös tömegközéppont a Plútó felszíne FÖLÖTT van. A Hold-Föld páros tömegközéppontja mélyen a Föld felszíne alatt van, tehát nem akkora dolog.

Inkább annyiban különleges, hogy a Holdat nem befogtuk, hanem a Földből alakult ki - egy elsuhanó ekkora méretű bolygót befogni nem tudott volna a Föld, az szinte biztos (vagy nagy-nagy-nagyon-nagyon ideális pálya kellett volna hozzá).

Nézd meg az első linket, amit küldtem, abban ábrák is vannak.:-)

A Hold sokkal közelebb van a Földhöz, mint a Nap, ezért a Földről nézve közel akkorának tűnik az átmérője, mint azé. Amikor a Föld és a Nap közé kerül, árnyékot vet a földfelszín egy részére, ezen a területen látható teljes napfogyatkozás.