Ha a levegő molekulái mátrixosan helyezkednének el eleve, akkor menyi ideig tartana míg felvennék a normális elrendezettséget?

Semmi értelme nincs a kérdésednek, sem a leírásodnak.

A levegő molekulái teljesen rendezetlenek, folyamatosan mozgásban vannak. Ha hexagonálisan lennének összepréselve a legkisebb térfogatra, akkor úgy hagynák el ezt az állapotot, ahogy engeded neki. Nem rendeződne nézetrácsba, de ha valami isteni hatalommal mégis abba rendeződne, akkor annyi ideig tartana, ameddig szeretnéd. Az eredmény pedig az lenne, hogy nőne a térfogata és csökkenne a sűrűsége, a kívánt ütemben és mértékben. Persze attól is függ, mekkora hatszögből indulsz ki, és mekkora négyzetrácsba érkezel.

A folyadékoknál ugyanaz a probléma, mint a gázoknál. Noha a folyadékok részecskéi már közel vannak egymáshoz, továbbra sem rendeződnek semmilyen rácsba, hanem folyamatosan mozognak. Ha elképzeled, hogy minden részecske pont jó helyen a hatszöghöz, és utána minden részecske pont jó helyen lesz a négyzetrácshoz, akkor megint csak nagyobb térfogatú, kisebb sűrűségű folyadékot kapsz (ami aztán rögtön vissza is zuhan az átlagos rendszertelen folyadék állapotába).

Mielőtt megkérdeznéd, szilárd anyagoknál már van értelme a kristályrácsnak, és az átrendeződésnek is, lásd: allotrop módosulatok. Azonban a részecskék anyagi minősége le is korlátozza, hogy milyen rácsszerkezetekben hajlandóak kristályosodni. A grafit és a gyémánt talán tetszene is neked, mert a grafit síkban hexagonális szerkezetű, a gyémánt pedig sok más mellett tetraéder (kocka) kristályrácsú is lehet.