Meddig lesz még ez az elektromos energiára való átállás (elektromos autó, napelem, stb) ennyire erőltetett?
Mondanék példákat:
Autók:
Egy új kisbenzines turbós autó fogyaszt 3-4liter benzint, úgy megy mint egy rakéta. Pár éven belül ezeknek mégjobban lecsökkenhet a fogyasztása, és olyan szűrőket tehetnek bele hogy végképp nincs semmi környezetszennyezésük.
1.nem kell fél napokra töltőn hagyni. Elektromossal nem tudnék elmenni külföldre mert bekéne iktatnom egy félnapos pihenőt a töltésre minden nap.
2.Az akku jelentősen rongálódik a hidegben, és a túlzott melegben is (javítsatok ki ha tévedek) és az emberek 85%-a biztos kint parkol a szabad ég alatt.
3.az akku tudtommal olyan anyagot tartalmaz ami ha tönkremegy eléggé szennyezi a környezetet, nagymennyiségben azzal se tudnának mit kezdeni
4.Ha mindenki elektromos autóval járna akkor annyi elektromos áram kéne amennyit kifejezetten csak atomerőművel lehetne előállítani (személy szerint az atomerű mellet érvelek, de ez a zöldeknek egy paradoxon ugyebár)
5.Azt viszont jó ötletnek tartom hogy villamosok üzemeljenek buszok helyett mert tömegközlekedési szinten meglehetne oldani az elektromos ellátást, mert oda nem kellenek akkumulátorok. De ugye ez közjószág lenne, vagyis nem befektetés ezt nyomatni.
napelem:
1.Mindig ilyen 10 éves időszakban okoskodnak hogy megtérül. Kezdjük ott hogy 10-éves viszonyban azt sem tudhatjuk mennyi lesz akkor a villany ára.
2. Arra meg semennyi valószínűség hogy a napelemes rendszerek 15év múlva is működni fognak hibátlanul, megfelelő hatásfok mellett.
3. Miért mindig a korszerűtlen gázos/egyéb rendszerekhez hasonlítják? Szerintem ha egy nagyon modern gázkazánhoz, jól szigetelt házba számolnánk ki már nem is térülne meg.
4. Házakba is akarnak már akkumulátort tenni, de azok mégnagyobbak mint a kocsikba. Így ha tönkremegy mégtöbb káros anyag.
Persze nem arról van szó hogy zsákutca az egész, mert vannak olyan helyek ahol szükség lehet ezekre, de ezek nem gazdaságos és környezetbarát dolgok mint ahogy reklámozzák. Végképp nem világmegváltó egyik sem.
válasza:"10# Igen viszont Magyarországon tudtommal még nem készült el az erre való üzem. "
Valóban nem, egyelőre külföldre szállítják újrafeldolgozni őket (többnyire Ausztriába). De igazából nincs is jelenleg Magyarországon annyi elektromos autó, hogy megérje újrafeldolgozó üzemet létesíteni hozzá. Majd ha itt is kicsit jobban elterjed, meg a környező keleti-déli országokban is, akkor már sok lenne a szállítási költség Romániából, Horvátországból, Szerbiából meg a többiből, így megérné Mo.-n is újrafeldolgozó üzemet alapítani, tehát fognak is.
"11# Nem a 3-4 liter a mondanivalóm lényege hanem hogy képesek lennének olyan szűrőket beletenni amivel kiszűrnék a szén dioxidot."
Nem képesek. Kilométerenként 100-150 gramm CO2-t pöfög ki egy kis kaliberű autó is, ez 10-15 deka egy kilométerre vetítve. Ha Pestről lemégy Győrbe meg vissza, az 20 kilónyi CO2-t jelent. És ez még nem is hosszú táv, 2-3 óra alatt kényelmesen megvan. És akkor még nem is beszéltünk a teherautókról, kamionokról, meg a mindenféle munkagépekről, amelyek 5-10-20-szor ennyit termelnének.
Ráadásul hogyan szűröd ki? Összegyűjtöd egy palackba, sűrítve? Vagy lefagyasztod szárazjégnek? Mindkettő baromi energiaigényes megoldás lenne, amire kábé elmenne majdnem annyi üzemanyag, mint amennyit az autó egyébként eszik. Tehát máris a duplája mennyiség termelődne, mivel ennek az energiaigényét is csak benzinből tudnád fedezni. Egy Pest-Győr-Pest távolság megtétele után 40 kilónyi CO2 figyelne a puttonyban, annak meg már azért hely is kell. Ráadásul az autód máris nem 4, hanem 8 litert fogyasztana.
És mit kezdenél azzal a rengeteg szén-dioxiddal? Mit kezdenének vele a gyűjtőhelyek, amikor millió kg-os nagyságrendben termelődne csak Budapesten belül, naponta? Annyira stabil molekula, hogy pár perifériális területen kívül sehol nem tudják felhasználni (védőgáz hegesztéshez, oltógáznak, vagy sör, pezsgő, kóla gyártásához, és ezzel kábé ki is fújt). Óriási energiamennyiség kellene a szétbontásához, hogy újra elemi szén és oxigén legyen belőle szeparálva. Egy komplett atomerőmű kéne csak a Budapesten keletkező mennyiség újrafeldolgozásához.
Szóval hiába a nagy mennyiség, ez egy olyan kivételes eset, hogy a nagy mennyiség sem teszi érdemessé az újrafeldolgozását. Megteszik ezt a növények, évszázmilliók óta, és még nem született technológia rá, hogy a növénytermesztésnél kisebb költséggel állítsunk belőle elő újra oxigént.
válasza: válasza:#22: Nem véletlen ám, hogy a kamionos teherszállítás sokkal elterjedtebb, mint a vasúti. Az a helyzet, hogy a sarki közért előtt nem áll meg a vonat.
Ha meg a raktár -kamion-> vasútállomás -vonat-> másik vasútállomás -kamion-> üzlet útvonalat választod, akkor 3szor kell átpakolni a cuccot, ami plusz pénz és plusz idő.
De nyugi, jön már ez elektromos kamionok ideje is lassan
válasza:Ráadásul a sok pakolgatás közben nagyobb lesz az áruveszteség is, törik, roppan, nyomódik, eladhatatlanná válik egy része. Vagy erősebb, tartósabb, komplikáltabb csomagolóanyagot kell használni, ami megint csak növeli az árat, a szállítási költséget, ráadásul még több újrafeldolgozandó hulladékot produkál (plusz tárolási és mozgatási költséggel együtt).
Európában vasúton tipikusan a nagyon nagy mennyiségű dolgokat szállítják, legtöbbször alapanyagokat vagy nyersanyagokat (pl. szén, olaj, fa, ércek, vasáru, faáru, stb.).
Ja persze nem lenne átpakolgatás hanem úgy lennének kialakítva állomások hogy kamion felgurul a kocsira, aztán meg le. De erre a mai MÁV nem igen lenne alkalmas.
Jól van már napok óta erről olvasok napkeltétől napnyugtáig és úgy nem valami egyszerű hogy nem ilyen területen tanulok. Úgy hogy alaposabban utánajártam és értem a számokat is tényleg nem hülyeség. Ha lesz Magyarországon is ilyen akku feldolgozó üzem akkor meg már nincs is szinte hátrány.
Bár napelemre nem igen reagáltatok de arról meg maradt ugyan az a véleményem hogy feleslegesnek tartom házanként az áramtermelést.
válasza:#26: Nem rossz az azért. Sokak számára egy nagyon erős érv a függetlenség: ha a szolgáltatótól valamiért nem jön áram, akkor a nap egy részében tudja biztosítani a kellő mennyiségű áramot. Mondjuk fürdéshez, mosogatáshoz meleg vizet, a fűtés szivattyúját, egy mikrosütőt hogy legyen meleg kaja, világítást, satöbbi. Másrészt az áramnak még mindig jelentős részét (Mo.-n kb. a felét, de Európa legtöbb országa nincs ilyen jó helyzetben) még mindig fosszilis üzemanyagokból állítjuk elő (főleg szén- és gázerőművekben). Tehát ezzel is a környezetet tehermentesítik azok, akik napelemeket szerelnek fel a tetőre.
(Más kérdés, hogy a napelemek gyártásánál is többféle technológia és alapanyag létezik, amelyek egy része súlyosan környezetszennyező, tehát ezek újrafeldolgozását is meg kell oldani, ha lejár az idejük).
Egyébként visszatérve az eredeti kérdésedben eljetett megjegyzésre:
"Végképp nem világmegváltó egyik sem."
Valóban nem, de a világ megváltása valószínűleg mindig is csak egy álom marad. Talán egy dolog van, amit sokan annak neveznének: a fúziós erőművek. Ez tényleg igazán nagy durranás lehet, ha működni fog, és elterjed. Talán nagyobb mértékben fogja megváltoztatni a világot, mint a robbanómotor vagy a gőzgép feltalálása anno, pedig azok sem voltak piskóták.
De amíg ezek nem működnek, addig is valahogy ki kéne húzni addig, és erre részben jó alternatívák lehetnek az ilyen napelem/kollektor/szélturbina/elektromos autó/egyéb innovatív megoldások.
válasza:A napelemmel kb ugyan ott van mint az akkumlátor . Nincs kiépitet újra hasznositása még. Ez probléma jelenleg de ezen is dolgoznak. Villamosmérnök ismerősőm azt mondta hogy jelenleg pár százalékkal többet hoz a napelem vissza mintha bankba kamatoztatnád a pénzed.
válasza:A napelemekkel (fotovoltaikus cellákkal) kapcsolatban ott tart a világ, hogy sok helyen a napelemmel termelt villamosenergia MÁR MOST olcsóbb mint a szén és a gáz. Ez az olcsósodás folytatódni fog, és egyre nagyobb szeletet fog kihasítani magának a napenergia az energiapiacból.
Tele van erről szóló cikkekkel mostanában az internet. egy példa:
Lásd még: lenti link 1. rész
Ahhoz, hogy teljesen kiszorítsák a megújulók a fosszilis termelőket az kell, hogy a nap- és szélenergia változékonyságát valamilyen energiatárolási módszerrel ki tudjuk egyenlíteni.
Ez pár éve még tényleg sci-fi volt, de mára úgy néz ki, hogy az akkumulátorok is olyan olcsók kezdenek lenni, hogy kezd rentábilissá válni a hálózati léptékű akkumulátoros energiatárolás.
Lásd még: lenti link 3. rész
Valamekkora alaperőművi kapacitásra valószínűleg mindig is szükség lesz, amit legjobb lenne atomerőművekkel megtermelni.
Ebből nagyon ajánlom mind az 5 részt:
válasza:Egy utolsó gondolat:
Ha el tudnánk érni, hogy a villamosenergia-termelés ne járjon CO2 kibocsátással, és közben még a közlekedést is át tudjuk állítani elektromosra, akkor van rá esélyünk hogy a Föld bolygó 100 év múlva is lakható marad. Ehhez a legfontosabb technológia jelenleg az atomenergia (adott, csak sajnos mindenki utálja) és a nagyléptékű energiatárolás (talán alakul)
Ha ez nem jön össze, nagyon meg fogjuk szívni. Ilyen értelemben igenis világmegváltó dolgokról van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!