Felsőbb hatalom nélkül nem lehet megmagyarázni a létezést?

Nem, képzeld: nem értünk egyet.

Amit írtál, abban csak és kizárólag a hívők értenek egyet.

A tudósok és a tudomány még csak véletlenül sem.

Ezért ez egy vallási kérdés, nem tudományos.

"hogy ez honnan van,az honnan van"

És akkor a nagyobb hatalom honnan van?

Az, hogy az univerzum mostani állapotában igaz az okság elve (nem feltétlenül egyébként, ld. virtuálius részecskék), még nem lehet extrapolálni, egy azt megelőző állapotra. Ha pedig a magától válasz nem jó, akkor bizony végtelen regresszust kapunk mert az összes felsőbb hatalomnál meg lehet ezt kérdezni. Ha valahol elvágjuk a láncot, akkor miért nem ott vágjuk el, aminek a létezését empirikusan tudjuk igazolni? (Univerzum) Raádásul magyarázatként az ember általában egy összefüggést, tulajdonságot szokott elfogadni, egy személy nem magyarázat. És rengeteg kozmológiai modell van, ami válaszol erre a kérdésre, pl. a nullenergiájú univerzum modellje.

Az alapfeltevés hibája az, hogy annak, ami van, van ÉRTELME.

Ha egy kődarab lejjebb esik a hegyoldalon, annak sincs célja.

A világegyetem is ilyen, csak komplexebben, nagyobban.

Azt meg tudom érteni, hogy sok embernek elképzelhetetlen az, hogy a világmindenség bonyolultsága és (számunkra) szépsége, minden érdekessége véletlenül alakult így ki. Valóban elég hajmeresztő állítás. Persze csak addig, amíg nem játszunk el igazán a gondolattal:

Miért is feltételezzük isten jelenlétét? Tulajdonképpen azért, mert ilyen az emberi természet! Számunkra vannak szép dolgok, érdekes dolgok, kíváncsiak vagyunk... Ezek egyedi emberi (és persze állati) tulajdonságok. Szépnek, érdekesnek látunk dolgokat, amik nagyon hasonlóak ahhoz, amiket mi is csinálunk. Tehát "tuti" minket is csinált valaki. Ezzel az érveléssel ott van a hiba, hogy nem tudunk olyan dolgot csinálni ami ne hasonlítana az univerzumra, vagy a működésére, hiszen mi is csak a részei vagyunk. Egy véletlenül kialakult dolog ugyan olyan érdekes lehet, mint egy szándékosan kialakított.

Megtévesztő ugyan, de gyakorlatilag bármi lehetne érdekes, szép az ember számára, de mi mégis megkülönböztetjük azokat! Ez csak azért van így mert egyszerűen így működünk. A valóságban minden érdekes és minden érdektelen. Az ember tesz csak különbséget a kettő között.

Van egy másik probléma az érveléseddel: Ha valaki teremtette a világunkat, meg minket, akkor őt ki teremtette? És akkor isten teremtőjét ki teremtette? Vagy talán ő halhatatlan és mindig-is volt és lesz? Na! akkor az univerzum miért nem lehet ilyen? miért csak isten lehet halhatatlan?

Az ember különleges igen! (mint minden más az univerzumban) de maga a kialakulása nem feltétlenül. Simán lehetséges, hogy csak véletlenül jöttünk létre...

Az a helyzet, hogy eddig sehol sem találtunk olyan dolgot az univerzumban aminek lenne bármiféle értelme is. Csak mi emberek tartunk fontosnak, érdekesnek, szépnek dolgokat. És az univerzum úgy néz ki, hogy tojik erre nagy ívben... :)

A legfontosabb és mindent eláruló mondatot kiemelném előző, jó válaszból:

"A valóságban minden érdekes és minden érdektelen. Az ember tesz csak különbséget a kettő között."

A fontosság, cél fogalma emberi kreálmány.

Mi úgy működünk, hogy enélkül nincs talaj a lábunk alatt.

És beleesünk abba a hibába, hogy az egész világ működését megszemélyesítjük ezzel a saját igényünkkel.

Ez nem zárja ki azt, hogy az egész univerzum, az ősrobbanás, a világ kialakult törvényei teremtés eredményei.

De nem is bizonyítja, nem is szükségelteti.

A világunk egy okozat, aminek nem ismerjük a pontos okát.