Mi jellemezte az Erdélyi fejedelemség belpolitikáját a török megszállás idején?

János Zsigmond kerül trónra aki ekkor még gyermek, igy anyja Izabella és gyámja Fráter György kormányoz helyette. Az erdélyi fejedelemség szövetségben áll a törökökkel, tőlük kapták a területet. Az ország három részre van szakadva (a harmadik Habsburg terület) és Fráter habsburg kézen akarja egyesíteni, szövetkezik a habsburgokkal ezért szembekerül Izabellával és a gyermek János Zsigmonddal együtt elűzi öket. A szövetség sikertelen, nem érkezik elég nagy habsburg sereg a törökök legyőzéséhez, Fráter a törökkel is szövetkezik, habsburgok megtudják és megöletik. Ezután János Zsigmond majd visszatér az országba.

Az Erdélyi fejedelemség hosszú időszakon át állt fent. Mint török vazallus, adót fizetett, de általában a belügyekbe nem avatkoztak be, ritkán szóltak bele abba is, hogy kit, vagy kit ne válasszanak az erdélyi országgyűlésen fejedelemmé. A külpolitikába már annál inkább. Volt, hogy kötelezték az éppen hatalmon lévő erdélyi fejedelmet, hogy csatlakozzon seregével egy tervezett Magyarország elleni hadjárathoz, vagy éppen megtiltották neki, hogy most háborút indítson Magyarország ellen. Ezt több erdélyi fejedelem is megszegte, ezért a török néhányszor büntető hadjáratot indított Erdély ellen is, ekkor megemelték az éves adót, várak átadását követelték és jobban beleszóltak egy ideig a belpolitikájába is.